Katolikus levéltárak munkatársainak rendeztek szakmai napot

Hazai – 2017. április 28., péntek | 17:20

„A protestánsokkal kapcsolatos jogszabályok és a rájuk vonatkozó levéltári források egy csoportja” címmel tartott szakmai napot az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) április 25-én a katolikus levéltárak munkatársai számára.

A téma a reformáció emlékévére reflektál, így e szakmai nap azon rendelkezésekkel foglalkozott, melyek II. József fellépése előtt rendezték a katolikusok és a protestánsok viszonyát.

Az előadókat Varga Lajos váci segédpüspök, az OKGYK igazgatója köszöntötte és konferálta.

Elsőként Völgyesi Levente beszélt a vallásszabadság szabályozásának történetéről a Carolina resolutiók tükrében. Előadásában végigvezette azt a hosszadalmas folyamatot, melynek betetőzéseként 1791-ben kialakult az a rendszer, melyben a protestáns és katolikus hierarchia egymás mellett működhetett.

Nagy Géza Balázs előadása a váci püspöki konzisztórium és az excessus acatholicorum eseteit dolgozta fel 1720 és 1724 között. Főként az Althann Mihály Frigyes által eszközölt intézkedéseket vette sorra, melyeket a váci püspökké való kinevezése utáni négy évben hajtott végre, többek között a protestánsok ügyének előmozdítása érdekében, felkészítve az egyházmegyét arra az időszakra, amikor diplomáciai ügyek miatt távol kényszerült maradni.

A második szekciót Blazovich László előadása nyitotta, melyben a középkori Magyarország plébánosválasztási gyakorlatáról, annak kialakulásáról és jogi aspektusairól beszélt a fennmaradt források, illetve a témakör kutatástörténetének tükrében. Előadásában kifejtette a jellemző gyakorlat közötti különbségeket a trentói zsinat előtt, melyeket aztán a zsinat rendezett a plébánosok inkardinálásának bevezetésével.

Ezt követően Székely Gábor a kecskeméti protestáns levéltári anyagot mutatta be. A város kiemelkedő példája a felekezetek közötti együttműködésnek, amit mi sem szimbolizál jobban, mint hogy a két keresztény templom (a református és a katolikus) egymástól néhány méterre áll. Székely Gábor referátumában ismertette azokat a sajnálatos módon csekély számú dokumentumokat, melyek túlélték az 1678-as tűzvészt, illetve azokat az iratanyagokat, melyek bemutatják a két felekezet együttélését, sikereivel és nehézségeivel együtt.

Szatmári Judit a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárának dokumentumairól tartott előadásával kezdte meg a harmadik szekciót. Jóformán az egyetlen, így pótolhatatlan forrásértékkel bíró dokumentumokként a protokollumok bemutatására került a hangsúly, melyek közül az első csak 1626-ból származik, és 1715-ig vezetik (Protocollum Simandinum), ezek is elég hiányosak. Az 1731-től bővülő jegyzékeket Földváry László 19. század végi összefoglaló munkájában lehet követni; ezek fontos források az egyházkerület belső ügyeire, szervezetére, a felekezetek közti viszonyokra vonatkozó tartalmakkal.

Zárásként Molnár Antal tartott beszámolót a hódoltságra vonatkozó katolikus levéltári forrásokról, az intézményrendszer megosztása mentén vizsgálva őket, kezdve a szentszéki szervezetektől (Hitterjesztési Kongregáció, Vatikáni Titkos Levéltár, szerzetesi generalíciák), majd áttéve a hangsúlyt a helyi – Kárpát-medencei – iratanyagra (Délvidék, Szeged, Gyöngyös).

Forrás és képek: Országos Katolikus Gyűjteményi Központ

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria