Keresztény értelmiségiként képviselni az evangéliumot – Beszélgetés Osztie Zoltánnal

Nézőpont – 2021. április 22., csütörtök | 9:00

Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia 2018-ban jött létre. Osztie Zoltánnal, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosával, az akadémia megálmodójával és elnökével beszélgettünk.

– Milyen meggondolásból határozta el az akadémia megalapítását?

– Évekkel ezelőtt, még KÉSZ-elnökként (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége – a szerk.) sokat beszélgettünk Balog Zoltánnal – jelenlegi református püspökkel, aki akkor még miniszter volt –, hogy miként vehetjük fel a küzdelmet a Krisztus-gyűlölő, Egyház- és keresztényellenes erőkkel a jövőnk érdekében. Ennek egyik leghatékonyabb módja, ha tevékenyen részt veszünk a jövő keresztény értelmiségének a képzésében, amely így majd nagyobb önbecsüléssel, küldetés- és felelősségtudattal élve társadalomformáló erővé válik, és csatasorba állítható. Mert harcban állunk.

Mi nem fegyverrel harcolunk, de a krisztusi misszióhoz hűen vállaljuk, hogy az evangéliumot következetesen képviseljük. Ez pedig konfrontációval jár.

Az új keresztény értelmiség kineveléséhez igyekszünk sokoldalú segítséget nyújtani. 

– Ez mit jelent konkrétan? 

– A képzésnek három alappillére van. Az első a szigorúan bentlakásos kollégiumi élet, mivel a közösség az egyik legnagyobb megtartó erő. Sokszor vádolnak minket azzal, hogy elszigeteltek vagyunk, visszahúzódók, kushadó keresztények. Ebből elég, így nem lehet csatát vívni és nyerni. A második az a több tanulmányút, melyek a magyarságtudatunkat erősítik. Az identitástudatunk másik tartóoszlopa ugyanis – a kereszténység mellett – a hazaszeretet, melyet ökumenikus módon igyekszünk szolgálni. A harmadik pillér pedig maga a tíz hónapos képzés, amely tíz témakört érint. Nem az az elsődleges célunk, hogy a hallgatóink még többet tudjanak – a szükséges tudnivalókat megszerzik az egyetemen –, hanem az, hogy egyfajta mentalitást alakítsunk ki bennünk. Keresztény értelmiségihez illő, kérlelhetetlen igényességgel éljék a maguk lelki, szellemi életét. Kiváló alkotó szakemberek segítik őket a fejlődésükben.

– Milyen tanulmányutakról van szó? 

– A Kárpát-medencén utaztatjuk végig a hallgatóinkat, elsősorban az elcsatolt területekre visszük el őket. Személyes tapasztalatokat szerezhetnek ezeken az utakon, és találkozhatnak olyan egyházi és közéleti szereplőkkel, akik segítségükre lehetnek abban, hogy megismerjék az elcsatolt területek magyar közösségeinek életét. Sok mindenben támogatjuk ezeket a közösségeket, de gyakran azt gondoljuk, hogy majd mi megmondjuk nekik, mit kellene tenniük. Pedig fordítva van: mi tanulhatunk az ő helytállásukból. Az elkényelmesedett európai kereszténységgel szemben az elcsatolt területek magyarjai tudják, mit jelent kereszténynek, magyarnak lenni, és mennyi mindent kell tenni annak érdekében, hogy az identitástudatuk ne rendüljön meg, hanem megmaradjon, és ne adják fel magukat. Ezért fontosak ezek a tanulmányutak. És azért is, mert a hallgatóink így tapasztalatokat szerezhetnek például arról, hogyan lehet kijönni havi húszezer forintnak megfelelő pénzből Kárpátalján.

– Mi az a tíz téma, amit a képzés során érintenek? 

– A tanulmányi egységek a következők: rendszerelméleti-lelki alapozás; önismeret és társas kapcsolatok; erényetika; magyar irodalom és művelődéstörténet; magyar történelem; gazdaság és pénzügyek; politológia és szociológia; magyar képzőművészet – művészettörténet – néptánc; média és kommunikáció; természet- és műszaki tudományok. Modulnak nevezzük ezt a tíz témát, amelyek mindegyikéhez egy-egy tanárt rendeltünk. Az ő feladatuk a szervezés, az, hogy az egyes témákról megfelelő szakemberek, akadémikusok, tanárok, kutatók, kiemelkedő művészek tartsanak előadásokat. Nagyon jó, hogy a hallgatóink ilyen kiváló szakemberekkel, hivatásuk kimagasló képviselőivel találkozhatnak.

– Szavaiból azt vettem ki, hogy az akadémiára csak egyetemet végzettek jelentkezhetnek. 

– Igen, vagy olyanok, akik már megkezdték az egyetemi tanulmányaikat. A hallgatóink 21 és 30 év közötti fiatalok.

– Hol található a kollégium?

– Piliscsabán, a lazaristák házában.  

– Milyen a jelentkezők szociológiai-társadalmi összetétele, és hányan végezték el eddig az akadémiát?

– A kollégiumunk tizenhat fős, de a koronavírus-járvány keresztülhúzta az elgondolásainkat. A képzést a tavalyi esztendőben végigvittük, de márciustól online folyt az oktatás, a tanulmányutak pedig elmaradtak. Az idei tanévben szinte kezdettől fogva digitális rendszerben zajlik a képzés, és mindössze két tanulmányutat tudtunk megtartani, az országhatárokon belül. 

– Hogyan történik a hallgatók kiválasztása? 

– Elsődleges szempont, hogy a jelentkezők keresztény és nemzeti elkötelezettségűek legyenek, és olyanok, akik eredményesen végezték el az eddigi tanulmányaikat. Azt várjuk tőlük, hogy egyházi vagy közéleti személy ajánlásával érkezzenek, esetleg mindkettővel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elcsatolt területekről is vannak hallgatóink, Erdélyből például jelenleg öten tanulnak nálunk. A hallgatóink döntő többségükben keresztény értelmiségi családból vagy társadalmi közegből jönnek.

A jövő évre április végéig lehet jelentkezni, a felvételi ideje május közepe lesz. A tanév augusztus végén indul, bízunk abban, hogy addigra felszabadulunk a járvány korlátai alól.

– Ki finanszírozza az akadémia működését?  

– A finanszírozás pályázati pénzből történik, a Miniszterelnökségen keresztül. A fővédnök Balog Zoltán református püspök. Nemrég kértük fel másik fővédnökünknek Bábel Balázs érsek atyát, hogy valóban ökumenikusan működjünk.

– Miért éppen Aquinói Szent Tamásról nevezték el az akadémiát? 

– Ő nemcsak a teológia, hanem az egész szellemtörténet óriása. A XIII. században az emberiség egész addigi tudását birtokolta, összegezte és rendszerezte. A Summa contra gentiles és a Summa theologiae című műveiben olyan hatalmas szellemi katedrális épített fel, amely keresztény értelmiségiként, teológusként és filozófusként is kiemelkedővé teszi az életművét. Példa számunkra és közbenjáró is.

– Bízzunk abban, hogy mint minden járványnak, ennek is vége szakad egyszer. Bár semmi nem lesz ugyanaz, mint előtte, mégis, ha konszolidálódik a helyzet, hogyan látja az akadémia jövőjét?   

– Leghőbb vágyaim egyike, hogy végig tudjunk csinálni egy tízhónapos képzést úgy, ahogyan azt eredetileg elterveztük. Eddig erre nem volt lehetőségünk. Szeretném, ha több hallgatót tudnánk fogadni az elcsatolt területekről. Nem értem, hogy Kárpátaljáról miért nem jelentkezett eddig senki. A képzés ingyenes, és a hallgatóink még ösztöndíjat is kapnak. A képzés hasznosulását illetően pedig az a célunk, hogy olyan keresztények kerüljenek ki tőlünk, akik a maguk területén – nem feltétlenül politikusként, nincs semmiféle erre vonatkozó követelmény –, az egyházi és a társadalmi élet bármely szférájában azzal a krisztusi lelkülettel tudnak helytállni, ami az akadémia lelkülete is.

Keresztény elkötelezettséggel, küldetéstudattal, kérlelhetetlen igényességgel, azzal a missziós szándékkal, ami az evangéliumot képviseli bárhol, bármilyen környezetben.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2021. április 18-i számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria