Kereszténység és filmművészet címmel tartottak előadást Pécsen

Kultúra – 2014. október 31., péntek | 15:50

Kling László képzőművész tartott előadást október 28-án a pécsi dóm kőtárában. Szőts István, Robert Bresson és Andrej Tarkovszkij egy-egy alkotása alapján mutatta be, hogyan jelennek meg a kereszténység kérdései a filmművészetben – tájékoztat a Pécsi Egyházmegye.

Elsőként a Nyírő József novelláiból 1942-ben készült Emberek a havason című Szőts István-film részleteit tekinthette meg a közönség. A rendező maga is annak a tájnak szülötte, amelyet művében – az addigi filmes gyakorlathoz képest úttörő módon, a szabad ég alatt forgatva – bemutat. Az úton levés az egyik legfontosabb toposz a székelységről szóló irodalomban: a szereplők vándorolnak... Székelyföldről Magyarországra, Székelyföldről Amerikába. E motívum hangsúlyosan jelen van a filmben, ahogy párhuzamosan, egymás mellett jelennek meg benne a keresztény hit és a pogány hiedelmek is. Például a keresztelés a halált jelentő háromszoros farkasüvöltéssel.

A következő mű Bresson Zsebtolvaj című filmje volt, amely Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alapszituációját és motívumait fordítja le a mozgókép nyelvére. A bonyodalom abból adódik mind Bresson, mind pedig Dosztojevszkij világában, hogy a bűnös szeretet nélkül, mások ellenében akar felülemelkedni magán. A megváltás kulcsa épp ezért annak a belátása kell, hogy legyen, hogy szeretet nélkül nincs egyéniség, és egyéniség nélkül nincs szeretet.

Az utolsó film Tarkovszkij Andrej Rubljovja volt, mely egy ikonfestőről szól, aki nem azért festett, mert késztetése volt rá vagy mert megfizették, hanem azért, mert az ikonfestés eszköz volt ahhoz, hogy megtapasztalja a teremtés hatalmát.

Mindhárom film főhősei úton vannak: kísértéseken, próbatételeken és elbukásokon keresztül jutnak el, mindannyian más-más utat bejárva, önmagukhoz és Istenhez. A hit nem érzés, hanem odaadás és tett – mutatott rá Kling László.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír