KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az idei év kitüntetett borait sajtótájékoztató keretében mutatták be. A nyertes pincészetek képviselői családtagjaik kíséretében érkeztek a díjátadásra. Mindkét győztes borászat családi vállalkozás, akik számára önmaguk megismertetésének fontos lépcsőfoka a piarista rend kezdeményezése.
A borkóstolóval egybekötött eredményhirdetésen részt vett Labancz Zsolt SP, a Piarista Rend Magyar Tartománya elöljárója, valamint Strommer Pál, a Piarista Diákszövetség elnöke is.
Mióta a Piarista Rend Magyar Tartománya 2009-ben, a rend szőlészethez és borászathoz kapcsolódó évszázados hagyományai folytatásaként meghirdette első borversenyét, hagyománnyá vált, hogy a borászatok, pincészetek minden évben versengenek a Piarista bor címért. Erről a döntést egy szakértőkből és a piarista rendhez köthető tagokból álló zsűri hozza meg vakkóstolással, 100 pontos rendszerben értékelve a borokat. A zsűri tagjai: Rohály Gábor, a zsűri elnöke, a Magyar Bor Akadémia alapító tagja; Nyeste Pál piarista; Freund Tamás agykutató; Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke; Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség alelnöke.
Hernády Zsolt piarista öregdiák, a borválogatás ötletgazdája és szervezője a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy a nyolcadik alkalommal megtartott, az egész Kárpát-medencére kiterjesztett borverseny márkanévvé tette a Piarista bor címet, mely gasztronómiai értéke mellett spirituális jelentést is hordoz.
Reméljük, hogy ezúttal is ismertséget hoz a nyerteseknek ez a kitüntető cím – emelte ki Rohály Gábor, hangsúlyozva a piaristák által meghirdetett borválogatás fontosságát.
Azáltal, hogy egy bor megkapja a címkén a Piarista bor feliratot, a piarista család életének része lesz – mondta ezután Labancz Zsolt SP tartományfőnök. Az elöljáró azt is elárulta a résztvevőknek, hogy a mostani lesz az első alkalom, hogy megkóstolja a győztes borokat, majd idézett a győztes pincészeteket és boraikat bemutató leírásból.
Az egyik nyertes bor a Szent György-hegyen található Szászi Birtok száraz fehérbora, a 2013-as évjáratú Zeus. „Már kora tavasztól illata van a szélnek, a rügyekkel kezdődik, a szőlővirágok parfümös illatával tetőzik és még november végén is ott az örökzöld lonc és rózsa, ha nem jön korai fagy. A Zeusz az Ezerjó és a Buvier keresztezéséből származó Hungarikum szőlőfajta. Aranysárga színű, illatában ásványos dominanciával, melyet túlérett gyümölcsök édes illata kísér.”
A másik győztes bor az Istvándy Jenő Pincészete terméke a Balaton-felvidékről, Szentbékkálláról. A 2015-ös, Farkastető nevű chardonnay-t így mutatják be: „A dűlő legmagasabban fekvő részéről enyhe túlérettségben szüretelt szőlőből született egy tüzes, lehengerlő bor. Íze és zamata szinte felrobban a szájban, hosszú utóíze még percekig gyönyörködteti az embert.”
A leírás alapján, a szavak közvetítésével ízlelünk, olyan ez, mint amikor a megtestesülés belép anyagi világunkba – fogalmazott Labancz Zsolt. – Jézus azért vállalja a megtestesülést, hogy anyagi világunk gazdagságát belülről élje át. Milyen jó ebben a teremtett világban lenni, ezt közvetíti.
A piarista rend elöljárója szerint ez az évről évre visszatérő esemény összeköti azokat, akik kapcsolatban vannak a piarista világgal. Labancz Zsolt egyúttal beszámolt a közösség életének fontosabb eseményeiről is. Szólt a jubileumokról: a rendalapítás 400. évfordulójáról, a budapesti Piarista Gimnázium fennállásának közelgő 300. évfordulójáról, valamint a szegedi és váci iskolák 25 évvel ezelőtti újraindulásához kapcsolódó ünnepekről. A tartományfőnök kiemelte a 25 éves fennállását ünneplő gödi szakképző iskolát is, mely a most nyílt sátoraljaújhelyi tanodával együtt olyan küldetést teljesít be, mely a piarista rendet arra indítja, hogy adjon választ kora társadalmi kihívásaira. „A jubileumok során a múltra emlékezünk, és örülünk annak, hogy élet van körülöttünk” – fogalmazott Labancz Zsolt.
A köszöntők után a tartományfőnök átadta Szászi Endrének és Istvándy Tamásnak a kitüntető oklevelet, majd a borászok röviden ismertették borászatuk történetét.
Mindketten családi hagyományt folytatva, édesapjuk nyomán kezdtek foglalkozni borászattal. Szászi Endre agrármérnök feleségével vásárolt szőlőket a Szent György-hegyen 1999-től kezdően; és családi gazdaságuk mára elérte a kívánt, 15-20 hektáros méretet. Istvándy Tamás, aki szintén édesapjától örökölte a borászat szeretetét, tavaly is itt ült a piarista eredményhirdetésen, akkor a Kanter Borház képviseletében; mára önálló gazda lett 5 hektáros birtokán. Mindketten kiemelték, hogy nagy öröm számukra a Piarista bor címmel járó kitüntetett figyelem.
A borokról további inforációkat a www.piaristabor.hu és a www.piarista.hu honlapon találnak.
A piarista rend és a borászat
A piarista rend magyarországi megtelepedésével egy időben megindult a borászat is, melynek bevételével iskoláikat támogatták a szerzetesek. Az első nagyobb szőlőt Szelepcsényi György esztergomi érsek hagyta a kegyesrendiekre a Kiskárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön.
Jelentősebb szőlőterülethez aztán akkor jutott a rend, amikor I. Ferenc királytól 1807-ben megkapta a székesfehérvári őrkanonokság birtokát, a kusztodiátust. A nagy múltú, 800 éves javadalmat még Szent István alapította. A nehéz anyagi körülmények között élő magyarországi tartomány eleinte bérbe adta a birtokot, majd fokozatosan saját kézbe vette a különböző mezőgazdasági munkálatokat. A kusztodiátus központja Mernye volt, de a Balaton-felvidéki Akali és Dörgicse is hozzátartozott. Az 1800-as évek közepén már palackozták is boraikat a piaristák.
Ezt törte derékba a kommunista rendszer, mely felszámolta a nagybirtokokat, s megszüntette a piarista borászatot is. A rendszerváltáskor a rend nem tudta folytatni a szőlőművelést és borászkodást, így született meg a gondolat, hogy a borászatok versenyén évről évre kiválasszák az esztendő piarista borait.
Fotó: Merényi Zita
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria