Kiss-Rigó László püspök Bálint Sándor néprajzkutató, a „legszögedibb szögedi” emlékezetéről

Nézőpont – 2020. január 21., kedd | 9:01

A szegedi önkormányzat képviselő-testülete tavaly novemberben megszüntette a Bálint Sándor Közalapítványt. E döntés kapcsán nyilatkozott a Délmagyar.hu-nak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. Kiemelte: Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, aki Szeged közéletében is kiemelkedő szerepet játszott, hívő katolikus ember volt, boldoggá avatása folyamatban van.

Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén született Szegeden, és 1980. május 10-én halt meg Budapesten. Néprajzkutatóként és művészettörténészként páratlan életművet alkotott, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő is volt. Fő kutatási területei az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.

*

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor emlékét ápolni hivatott közalapítványt a tavaly novemberi közgyűlésen szüntette meg a megyeszékhely önkormányzati képviselő-testülete. Botka László szegedi polgármester előterjesztésében arra hivatkozott, hogy „a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott célját megvalósította, új célt az alapító nem határozott meg, és három éve nem folytat tevékenységet”. E sokakat meglepő döntés kapcsán kereste meg a Délmagyar.hu portál Kiss-Rigó László püspököt.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye főpásztora nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy Bálint Sándor szülőháza nem maradt fenn, holott egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó, köztiszteletben álló személy otthonát meg szokták őrizni, emlékházként, kiállítások helyszíneként.

Helyi identitás nagyon sok mindenre épülhet, földrajzi adottságra, történelmi eseményekre és komoly teljesítményt nyújtó személyek emlékezetére. A társadalom ma olyan hatásoknak van kitéve, amelyek azt mozdítják elő, hogy tömeggé silányodjon, holott a túlélésnek éppen az lenne a kritériuma, hogy közösséggé fejlődjön – hangsúlyozta a megyéspüspök. Véleménye szerint a kiemelkedő személyek emlékének megőrzése a helyi társadalom érdeke, mert identitását, a közösséghez való tartozást erősíti. „Ez senki ellen nem irányul. Minél komolyabb szegedi identitással rendelkezünk, és azokat az értékeket magunkénak valljuk, amelyeket nagy elődeink képviseltek, mint például Bálint Sándor, annál inkább tudunk együttműködni más városokkal, társadalmakkal, nemzetekkel, másképpen gondolkodókkal. Meggyőződésem, hogy csak egy komoly identitással rendelkező közösség tud más közösségekkel együttműködni, hogy a társadalom közösségek közösségévé nemesedjen. És így boldogabban lehetne élni, mint egy tömegben.”

Forrás és fotó: Delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Delmagyar.hu; Facebook

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria