Kitartást és alázatosságot tanulhatunk tőle – Monostori László a 750 éve elhunyt Szent Margitról

Nézőpont – 2020. január 11., szombat | 20:48

A Budapest-újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit-templom január 13. és 20. között egyszerre ünnepli névadója égi születésnapjának 750. évfordulóját és templombúcsúját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Monostori Lászlóval, a templom plébániai kormányzójával.

– Milyen programokkal készülnek Árpád-házi Szent Margit földi halálának 750. évfordulójára?

– Templomunkban minden évben megünnepeljük a templombúcsút, a január 18-ához legközelebb eső vasárnapon. Ebben az évben január 18-a szombatra esik, ráadásul Szent Margit halálának 750. évfordulója lesz, nagyon kerek szám, és kiváló alkalom arra, hogy különlegesen emelkedett hangulatú legyen ez az ünnep. Gondviselésszerű, hogy éppen most érkezik hozzánk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje, január 13-án, hétfőn, az este 6 órakor kezdődő szentmisén.

Lejtényi Emánuel atya nálunk volt káplán 2013 és 2016 között. Jelenleg Csobánkán és Pomázon plébános, mindenki nagyon szereti, Emu atyának hívják. Híres arról, hogy mindig nagyon röviden, de mély lelkiséggel prédikál. Meghívtam, hogy felkészítsen minket Szent Margit ünnepére. A meghívást örömmel elfogadta, így január 15. és 17. között ő mutatja be az esti, 6 órakor kezdődő szentmiséket, melyeken lelkigyakorlatos szentbeszédsorozatot, triduumot tart. A szentmisék alatt gyónási lehetőség is lesz.

Január 17-én, pénteken a Kolping Katolikus Iskola tanárokkal, diákokkal együtt – mintegy 300 fő – eljön a templomba, meglátogatja a missziós keresztet, minderre a délelőtt 10.45-kor kezdődő szentmisén kerül sor.

Január 18-án, szombaton egész napos szentségimádást tartunk. Este 6 órakor lesz a főbúcsúi ünnepi szentmise, terveink szerint 75 ministráns szolgál majd az oltár körül. Ezért meghívtuk azokat a ministránsokat, akik már az Angyalföldi Eucharisztikus Kongresszuson is együtt ministráltak a mieinkkel egy héten keresztül, a Babér utcai Szent Mihály-, a Béke téri Szent László-, a Rokolya utcai Mária Keresztények Segítsége-plébánia ministránsai is itt lesznek. A szentmisén helyezzük vissza Lisieux-i Kis Szent Teréz és Páduai Szent Antal ereklyéit a két mellékoltárhoz, a bejárat közelébe, hogy a hívők ott is imádkozhassanak. Régebben itt őrizték ezeket az ereklyéket, de a kilencvenes években az akkori plébános biztonsági okokból úgy döntött, hogy inkább egy páncélszekrényben őrzi őket. Ma már azonban megoldottuk az őrzésüket, megerősítettük az ereklyetartók üvegét, így biztonságban lesznek. Vetélkedővel is készültünk a gyerekeknek, a SzentMargit750 játékkal, ennek az eredményhirdetése is szombaton lesz. Egy lelkes csapat pedig összeállított egy irodalmi-zenés estet, Szentek háza címmel, az Árpád-házi szentek életéből. A bemutató a szombat esti szentmise után lesz.

Január 19-én, vasárnap, a fél 11-es ünnepi nagymisét Gájer László atya mutatja be, ő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője. Közben a Gaudete! Énekkar végez zenei szolgálatot.

A missziós kereszt búcsúztatása január 20-án lesz, a reggel 7 órakor kezdődő szentmisén, melyet Lakatos Bence atya mutat be.

– A Szent Margit-plébánia hívő közössége számára mit jelent a második honalapító, IV. Béla és Laszkarisz Mária lányának életpéldája?

– A 21. századi európai embernek nincs könnyű dolga, ha szeretné jól megérteni Szent Margit életét. Azt mindnyájan érezzük, hogy az ő élete tiszteletre méltó, teljesen Istennek átadott élet, az istenkövetésnek végtelenül önfeláldozó, radikális útja. Szent Margit olyan különleges elhívást kapott az Úristentől, amit nem kap meg minden ember. Mi nem szoktunk vezeklőövvel járni, nem vonulunk el nagyon fiatalon kolostorba, hogy az egész életünket ott éljük. Mégis a mai ember számára is van üzenete Szent Margit életének, hiszen ő az, aki az önfeláldozással, a szeretettel, a betegek ápolásával, ahogyan a legalantasabb munkákat is elvégezte, példát mutatott mindnyájunknak. Csakúgy, mint hűségével. Amikor már Domonkos-rendi szerzetes volt a Nyulak-szigetén, édesapja, IV. Béla kétszer is felkereste, hogy házasságra biztassa, és el is intézte volna, hogy Róma megadja a felmentést. Komoly diplomáciai előnyökkel járó házasság lett volna, ha Margit férjhez megy a cseh vagy a lengyel királyhoz. Margit azonban nagyon határozottan nemet mondott mindkét ajánlatra, mert komolyan vette a hűséget: ha egyszer Istennek ajándékozta az életét, akkor nem fogja ezt megmásítani. Ez olyan állhatatos magatartás, ami a mai világunkban – amikor sokan csak ideig-óráig csinálnak valamit, aztán megunják, és másba kezdenek – ugyancsak követendő példa lehetne: kitartás a hosszú távú elköteleződésben.

– Szent Margit királylányként lett apáca, ennek ellenére mérhetetlen alázatról tett tanúságot, tudatosan vállalta el a legalantasabb munkákat, mindenkinek szolgája volt.

– Egy idő után olyan mélyen a lelkébe ivódott az alázat, hogy az teljesen természetes volt számára. Nem kellett erőt vennie magán, odafigyelnie, hogy alázatos maradjon, hanem ez természetének részévé vált. Mindössze huszonnyolc évet élt, és magától értetődő volt számára, hogy a kolostorban mindig ő végezte a legnehezebb munkákat. Korabeli beszámolók tanúsítják, hogy örömmel végezte ezeket, jó lélekkel. Felajánlotta egyrészt a magyar népért, másrészt pedig még erősebben kapcsolódott ezáltal Jézushoz, aki szintén a betegekkel, az elesettekkel, a szegényekkel vállalt szolidaritást.

– Margit egy súlyos viszályokkal terhes időben élt, amikor beigazolódtak Jézus próféciái, apa fordult a fiú, és fiú az apa ellen: IV. Béla fegyveres konfliktusokba keveredett trónörökös fiával, a későbbi V. Istvánnal. Margit sokat imádkozott az Úrhoz, hogy legyen békesség apja és bátyja között. Talán az sem véletlen, hogy XII. Piusz pápa 1943-ban, a nagy világégés közepén avatta szentté őt.

– Margit a békesség megtestesítője is, de nem annak a békének, ami valamilyen fondorlatos diplomáciai úton jön létre, hanem a folyamatos, csendben elmondott imának köszönhetően, mert a békét végső soron Isten adja. Margit ebben volt egészen kivételes személyiség, tudott ezért a békéért imádkozni. Imádságos lelkület jellemezte őt, az Istennek és a magyar nemzetnek odaadott megszentelt élet volt az övé.

– Alázat, áldozat, imádságos lelkület. Szent Margit mindhárom kiemelkedő jellemvonására szükség van minden korban, ma még talán jobban is, mint a múltban.

– Igen, és itt kiemelném, hogy Istentől megszentelt megbékélésre van szükség, mert csupán a magunk erejével képtelenek vagyunk békességet teremteni a sokféle viszállyal sújtott világban. A megbékélésről egyébként szívesen beszélnek ma is az emberek, de az alázat és az áldozat távolabb áll tőlük. Sokan nem szeretnek áldozatot hozni, nem akarnak alázatosak lenni, de Margit ezekben is példát mutat, és ez összefügghet a békével is, mert az tud igazán a békéért tenni, akár hitelesen imádkozni is, aki maga is képes az áldozatvállalásra, a lemondásra is, és alázatos életet él.

Bízom benne, hogy itt, a mi plébániai közösségünkben évről évre jobban érvényesülnek ezek az erények. Nagyon szeretjük Szent Margitot, büszkék vagyunk a templomunkra. A híveinknek fontos Szent Margit személye, gyakran évközben is, az ünnepétől függetlenül, például amikor a harmadik eucharisztikus imát mondjuk, az ő nevét is megemlítjük a misekánonban. Most már, hogy a templomunk előtti tér is az ő nevét viseli, kifejezetten törekszünk arra, hogy a templomunkra már ne Lehel téri, hanem Szent Margit-templomként hivatkozzunk. Tudatosuljon a hívekben, hogy Szent Margit a mi védőszentünk, kérhetjük közbenjáró imáját az Úrhoz. Nem beszélve arról, hogy egy nagyon kedves Árpád-házi szentünkről van szó. Példája az egész társadalomra is kisugározhat, ha növekszünk, fejlődünk, egyre szentebbé válunk, Istennek tetsző életet élünk. Alázatból, Isten iránti hűségben.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria