Konferencia a konstanzi zsinat örökségéről

A harmincnégy éven át tartó nagy nyugati egyházszakadás megoldására hívták össze a 16. egyetemes zsinatot, melyet 1414. november 5-én nyitott meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa. A meghatározó esemény évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem kezdeményezésére tudományos tanácskozást tartanak.

A háromnapos konferencián közel ötven előadót hallhatnak a résztvevők. A Kölcsey Központban rendezett tudományos ülésen az egyház-, a diplomácia- és a kultúrtörténeti mellett társadalom-, gazdaság-, környezet- és hadtörténeti szekciót is meghirdettek.

Különösen büszkék lehetünk arra, hogy a Debreceni Egyetem ad otthont ennek a konferenciának, hiszen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat volt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye – mondta megnyitóbeszédében Szilvássy Zoltán rektor.

Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár megnyitóbeszédében a zsinat jó és rossz határozatairól beszélt, melyek évszázadokra kihatottak. A jelenkorral párhuzamot vonva hozzátette: ma a nemzetállamok vezetőinek nagy felelőssége van abban, hogy Európa egységéért dolgozzanak úgy, hogy az alkotó államok önállóságát, sokszínűségét megőrizzék.

Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke arról beszélt, hogy a konstanzi zsinaton a teológiai alapelvek mellett már társadalmi problémákat is feszegettek a résztvevők. A megoldások keresése, de a sikertelen megoldáskeresés is tanulságul szolgálhat arra, hogy a mostani problémák megoldását milyen irányban kellene keresni, de arra is, hogyan lehetne jól megoldani – hangsúlyozta a püspök.

Akkoriban és most is a zsinat intézményétől reméltek segítséget, a résztvevők a Szentlélekben összegyűlve és a Szentlélektől vezérelve folytatták le a zsinatot, de az egyház egységének ügye napjainkban is aktuális és sürgető feladat – fejtette ki Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, aki szerint a három pápa jelenléte Konstanzban az egész egyház számára mély, sértő csapás volt.

Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora úgy vélte, a konstanzi zsinat kiáltás volt egy új és más lelkiségért, Assisi Szent Ferenc és utódainak szellemisége végre méltó fórum elé került – emelte ki Fekete Károly.

A Zsigmond német-római császár és XXIII. János ellenpápa által összehívott konstanzi zsinat első nyilvános ülése 1414. november 16-án zajlott. A püspökök gyűlése során lemondatták a három külön-külön megválasztott pápát, és 1417. november 11-én megválasztották V. Márton néven az új egyházfőt. A zsinat, melyen több reformdekrétumot is elfogadtak, 1418. április 22-én ért véget.

Fotó: Debreceni Egyetem

Magyar Kurír