Koszorúzás a szétszóratás emléknapján – Elhurcolt minoritákra emlékeztek Miskolcon

Megszentelt élet – 2018. június 21., csütörtök | 18:45

A szétszóratás emléknapja alkalmából június 19-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja koszorúzási ünnepséget rendezett a minorita rendház falán elhelyezett emléktábla előtt Miskolcon.

Kartal Ernő minorita tartományfőnök tizennégy éve kezdeményezte ezt az ünnepséget, és azóta évről évre megemlékeznek azokról a szerzetesekről, növendékekről, munkatársakról, akiket 68 éve, 1950. június 17-én éjjel az ávósok elhurcoltak és kényszerlakhelyre szállítottak.

Idén Sasvári István, a miskolci KÉSZ-csoport vezetőségi tagja köszöntötte az ünnepségre összegyűlteket, majd Pehm G. Antal ferences kistestvér, miskolc-vasgyári plébános mondott ünnepi beszédet.

Azokra a minorita szerzetespapokra, növendékekre, segítőkre emlékezünk – fogalmazott –, akiknek elhurcolására ez a tábla emlékeztet minket. 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott döntést. Ezt megelőzően, mint tudjuk, megfélemlítésként nyár derekán, jó néhányszor váratlanul, hajnalban vagy éjszaka hurcoltak el szerzeteseket embertelen módon.

1945-től folyamatosan, lépésről lépésre bontakozott ki ez az embertelen eljárásmód. A szerzetesek elhurcolása, a rendek feloszlatása folytatása volt mindannak, amit a marxista–leninista, sztálinista ideológia eltervezett és fontosnak látott. A nagy félelmük a vallás volt – emelte ki a szónok. – Amit nemcsak feleslegesnek tartottak, hanem egyenesen veszélyesnek. Az volt a vád a kereszténységgel szemben, hogy az embert passzivitásra kárhoztatja a társadalmi igazságossággal szemben, mert hívő belenyugvással fogad mindent, anélkül, hogy átalakítaná a társadalmat. Ennél a helyzet valószínűleg egyszerre egyszerűbb és bonyolultabb is.

Sem én, sem a közösségem nem éltük át ezeket az időket, de vannak, akik még átélték a jelenlévők közül, közvetlen emlékeik is lehetnek. Azonban az, ami akkor történt, az egész társadalmat, az egész Egyházat és mindannyiunkat sebezte. Sebzettségeinknek, lehetőségeinknek pozitív és negatív értelemben is a múltban keresendő az oka. A történelemnek személyes, nemzeti, egyházi értelemben egyaránt részesei vagyunk valamennyien. Hordozzuk mindazt a jót, amit őseinktől örököltünk, de hordozzuk mindazokat a sebeket is, melyeket ők személyesen vagy közösségileg hordoztak. Ahhoz, hogy megérthessük magunkat, egyházunkat, a ma társadalmát, ahhoz emlékezve kell megismernünk mindazt, ami történt – hangsúlyozta a ferences kistestvér.

Az ünnepi beszéd után a miskolci minoriták, a plébániai képviselő-testület és a miskolci KÉSZ-csoport képviselői megkoszorúzták az emléktáblát.

A templomban szentmisén emlékeztek meg az elhurcoltakról, amelyet szintén Pehm G. Antal mutatott be. Az ünnepségen és a liturgián közreműködött a templom Szent Ferenc kórusa, Gergely Péter Pál vezetésével.

Szöveg: Gróf Lajos

Fotó: Fojtán László

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria