Kötelező tárgy lesz a holokauszt története a Pázmányon

Az alábbiakban szó szerint közöljük Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora sajtótájékoztatón elmondott beszédét:

A II. vatikáni zsinat (1962–1965) Nostra aetate kezdetű nyilatkozatának 4. pontja így fogalmaz:

„(…) Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók. Vallja, hogy a Krisztus-hívők a hitben Ábrahám fiai, rájuk is vonatkozik Ábrahám meghívása, s hogy az Egyház üdvösségét a választott nép egyiptomi kivonulása titokzatosan jelezte. Ezért az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ó szövetséget (…) az Egyház − mely elutasít minden üldözést, bárkit is érjen − megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, nem politikai megfontolásoktól, hanem evangéliumi vallásos szeretettől indítva fejezi ki sajnálatát a gyűlölet az üldözések és az antiszemita megnyilvánulások miatt, bármikor és bárki részéről érték a zsidókat (…).”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) együttműködésében, a Nostra aetate dokumentum 50. évfordulójára megszervezett konferencia keretében Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete, éppen egy éve – 2014. május 26-án – hangsúlyozta: „Az emlékezések és a hivatalos állásfoglalások nagyon fontosak, de messze nem elégségesek: új kezdeményezések szükségesek, hogy az antiszemitizmus elfogadhatatlanságáról világos kép alakuljon ki az újabb generációkban. Ennek leghatékonyabb módja a nevelés, az oktatási rendszer minden szintjén.”

A PPKE komolyan megfontolva a kérdés súlyát, prof. Szuromi Szabolcs, a katolikus egyetem rektora személyes kezdeményezésére, Izrael Állam nagykövetségével egyeztetve létrehozta a holokausztról és az antiszemitizmus minden formájának elutasításáról szóló, nemzetközi szinten is elsőnek nevezhető olyan egyetemi kurzust, amely kötelező az egyetem minden karán, a bármely képzésben és képzési szinten tanulmányokat folytató hallgatók számára diplomájuk megszerzéséhez. A PPKE reméli, hogy kezdeményezése hozzá tud járulni az új generációk hiteles gondolkodásának alakításához, amely példaértékű lehet nem csak a hazai felsőoktatásban.

Az alapozó közismereti stúdiumok keretében a PPKE minden fakultásán 2015. szeptembertől elindítja a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe című kurzus mellett helyet kapó A holokauszt és emlékezete című tárgyat, amelynek tartalmi kidolgozását Dina Porat és Raphael Vago professzorok végezték el (University of Tel Aviv), szem előtt tartva a magyar sajátosságokat. Raphael Vago professzor mindmáig mély hálával gondol vissza Márton Áron vértanú püspök emlékére és a zsidóság védelmében 1944 májusában végzett hősies cselekedetére. A történelmi jelentőségű új kötelező tanegység a katolikus egyetem karközi Nostra Aetate Intézete által kerül meghirdetésre, és oktatásában az intézet segítségére lesznek a szakmai anyagot kidolgozó Tel Aviv-i Egyetem oktatói és Izrael Állam nagykövetsége is.

* * *

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete fontos és egyedülálló kezdeményezésnek nevezte a holokauszt története oktatásának bevezetését a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kifejezte támogatását országa és polgártársai nevében, hangsúlyozta, hogy a Tel Aviv-i Egyetem részéről is minden segítséget megadnak a kezdeményezéshez. 

Méltatta, hogy Magyarországon számos helyen megemlékeztek a holokauszt hetvenedik évfordulójáról. Pozitív iránynak látja, hogy az iskolákban tanítják a holokauszt történetét, és most egyetemi kurzus keretében is bevezetik az oktatását. Kifejezte meggyőződését, hogy a múlt feldolgozása nehéz, fájdalmas folyamat, de szükség van rá a demokratikusabb jövő felé vezető úton.

A nagykövet hangsúlyozta továbbá az oktatás kulcsfontosságú szerepét. Kiemelte: a nevelés nem az egyetemen kezdődik, nem is az általános iskolában vagy az óvodában, hanem otthon. A szülők olyanok a gyermek számára, mint egy GPS, és akinek jó irányba mutat a GPS-e, annak a gyermekei jó irányba mennek. Ha ez hiányzik, az oktatásban kell pótolnunk az iránymutatást. Az egyetemen meg kell ismertetnünk az életbe kilépő fiatalokat a múlttal, saját történelmükkel.

A holokauszt a magyar identitás része – hangsúlyozta a nagykövet, és hozzátette, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokban kezdődött, hanem azzal a kővel, melyet egy zsidó üzlet kirakatába bedobtak, vagyis a hétköznapokban megnyilvánuló antiszemitizmussal. Egyedülálló kirekesztés volt, egyrészt mert szisztematikusan eltervezték a megsemmisítést, másrészt mert a totális megsemmisítés volt a cél.

Az izraeli nagykövet kifejezte sajnálatát, amiért sem a zsidók, sem a katolikusok körében nem eléggé ismert a Nostra aetate kezdetű zsinati dokumentum, amely felmenti a zsidóságot a vád alól, amelyből a klasszikus antiszemitizmus kiindul: Jézus megölésének vádja alól.

Újságírói kérdésekre válaszolva Ilan Mor méltatta azoknak az embereknek, köztük sok magyar embernek a hősiességét, akiknek a nevét az izraeli Yad Vasem intézet őrzi. Hangsúlyozta: az embermentők életüket kockáztatták a zsidó üldözöttekért, egy pillanat alatt kellett dönteniük. Az emberség szép pillanatai ezek, ezek az emberek hősök.

Szuromi Szabolcs szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a társadalomra mindmáig kiható tragédiáknak, az emberi személy meggyalázásának történelmi emlékeire válaszolnia kell egy felsőoktatási intézménynek. A katolikus egyetemnek kötelessége felvállalni mindazt, ami hozzá tartozik katolikus identitásához. Aki katolikus, az nem lehet antiszemita.

A katolikus hitről szóló kötelező közismereti tárgy egyharmada is az ószövetségi tanításról szól, a zsidó-keresztény kultúrával ismerteti meg a hallgatókat. A holokauszt történetének oktatása ebben a kontextusban is illeszkedik az egyetem identitásába – emelte ki a PPKE rektora.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír