Kovács Gergely posztulátor: Ferenc pápa mártírnak tartja Mindszenty bíborost

Az ezt megelőző este, május 9-én a római Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja nyugalmazott prefektusa szentmisét mutatott be Mindszenty bíboros emlékére.

Kovács Gergely beszámolt arról, hogy május 8-án, szerdán az általános kihallgatás végén találkozott Ferenc pápával, aminek két apropója is volt. Az egyik, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes vezetésével egy erdélyi küldöttség érkezett a Szentatyához, az Esztergomban kezdett Mindszenty-zarándoklat folytatásaként, aminek kiemelkedő eseménye volt a Santo Stefano Rotondo-bazilikában, Mindszenty bíboros egykori címtemplomában bemutatott szentmise, ami szintén sokéves hagyomány. A másik apropó pedig az volt, hogy Esztergom és Csehimindszent polgármesterei az esztergomi Mindszenty-szobor alkotójának jelenlétében az eredeti szobor kicsinyített másolatát adtak át a Szentatyának. Idén február 12-én Ferenc pápa elismerte Mindszenty bíboros hősies erényeit, életszentségét, ezt szerették volna megköszönni neki.

Kovács Gergely számára óriási élmény volt a találkozás, amelynek során a Szentatyának a szobor mellett átnyújtották Mindszenty bíboros ruhaereklyéjét is. A pápa, ahogy kézbe vette, nagy áhítattal megcsókolta, majd azt mondta: „Mindszenty bíboros mártír volt, vértanú.” Ezt igen nagy meggyőződéssel mondta, és nagyon mélyről fakadt.

Mindszenty bíborosról már életében is kimondták sokan, halála után pedig még többen, hogy fehér vértanú. Hosszú éveken át börtönben szenvedett, megkínozták testileg-lelkileg, megrágalmazták. Az üldöztetése – ami az Egyházat is érte, melynek ő pásztora volt az Anyaszentegyház bíborosaként – felér egy vértanúsággal. Mindszenty mártírságának elismerése egybecseng azzal a próféciával, melyet XII. Piusz pápa a bíborosi beiktatásakor mondott neki: „A harminckét új bíboros közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot.”

„Ugyanilyen prófétai szavakat hallottunk Angelo Amato bíborostól, aki csütörtökön a Santo Stefano Rotondo-bazilikában bemutatott szentmise homíliájában ugyanezt emelte ki: ez vértanúi sors, és Mindszenty fehér vértanúsága egyenértékű a véres vértanúsággal.” A fehér vértanúság a huszadik századi Egyház életében jelent meg, amiatt, hogy a legújabb kor diktatórikus rendszerei nagyon odafigyeltek, hogy ne teremtsenek vértanúságot. Nem tudták, hogy a vértanúság egy isteni ajándék, nem ők teremtik a vértanúkat. Csak a látszatra ügyeltek, hogy az üldözés ne tűnjön hitellenes üldözésnek. Nem véletlen, hogy az Egyházban nemrég vezették be a hitvalló életáldozat fogalmát, amelyre Maximilian Kolbe atya életáldozata hívta fel a figyelmet. Mindszenty bíboros ilyen hitvalló életáldozattal fogadta a bíborosságot, vele együtt a vértanúságot vállalva.

Az évenkénti Mindszenty-misének helyet adó Santo Stefano Rotondo-templom volt a bíboros címtemploma. Ezt a templomot kérte XII. Piusz pápától, mivel szerette volna, hogy Róma legmagyarabb templomát kapja meg címtemplomaként. A kerektemplom fala tele van az ősegyház vértanúi legkegyetlenebb üldöztetéseinek freskóival, ami ugyancsak párhuzamba állítható a magyar bíboros fehér vértanúságával.

Szentbeszédében Amato bíboros külön megemlített egy epizódot, amikor az egyházüldöző hatalom egyik képviselőjétől, Biszku Bélától megkérdezték, hogy miért üldözték Mindszenty bíborost, ő elgondolkodva töprengett, majd hosszú hallgatás után így szólt: „Nem tudom.” Ha ez tényleges bűnügy lett volna, akkor pontosan lehetett volna tudni, hogy kit miért ítélnek életfogytiglani börtönre. Elítélésének oka az egyház- és hitellenes szándék volt. Mindszenty bíboros a hitéért szenvedett, a hazájáért és az egyházáért.

Angelo Amato nagyon személyes hangon beszélt. Ahogy nyugdíjba ment a Szentek Ügyeinek Kongregációja éléről, az első lehetséges alkalommal elvállalta ezt a szentmisét, amit korábbi funkciójában egy folyamatban lévő ügyben nem tehetett volna meg. A kongregáció főpapi ülése, azt megelőzően pedig a kongregáció teológusai egyhangúlag elismerték Mindszenty bíboros életszentségét. Mindez nemcsak a magyar egyház számára tündöklő példa, hanem a világegyház számára is nagyon fontos példamutatás.

„Mindszenty bíboros eljövendő boldoggá avatásának nincs többé akadálya. Miközben otthon mi még bizonytalankodtunk, a Szentek Ügyeinek Kongregációja teológusai egyhangúlag elismerték az ő életszentségét, hogy az evangélium élő szószéke volt, hogy Krisztus küldetése folytatódik az ő életében, hogy egész életében az evangéliumot és a hitet szolgálta. Hűséges ember volt, ahogy a boldoggáavatási imája mondja: hűség egyháza és hazája iránt. Világszerte nagy a tisztelete, ennek tanúja az a sok levél, amit a Mindszenty Alapítvány kap mindenhonnan, benne az ő közbenjárását kérik és ereklyés szentképet” – számolt be a posztulátor.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír