Krizmaszentelési misék országszerte – VIDEÓVAL

Hazai – 2014. április 18., péntek | 12:14

Krizmaszentelési szentmiséket tartottak nagycsütörtök délelőtt a katolikus székesegyházakban. A főpásztorok megszentelték a szentségi olajakat, az egyházmegyék papjai pedig megújították papi fogadalmaikat. Körképünk az egyházmegyék beszámolóiból készült.

Az egyházmegye püspökeinek és papságának ünnepélyes bevonulásával vette kezdetét a krizmaszentelő szentmise az egri bazilikában. A főcelebráns, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédét követően a papi fogadalomtétel megújítása következett, majd a diakónusok az oltár elé vitték a keresztelendők, a betegek és a Krisztus papságában részesülők olaját, amelyeket ezután a főpásztor ünnepélyesen megáldott.

Ma délelőtt a papságunkra emlékezünk, amellyel magának Krisztusnak a papságában részesülünk és az ő életét, az ő papságát éljük tovább – fordult szentbeszédében a paptestvérekhez Ternyák Csaba. Ez a nap továbbá az egyházmegye egységét is kifejezi – utalt a közösen bemutatott szentmisére, majd hangsúlyozta: a papság legnagyobb titka, hogy a gyarló ember a Szentlélekkel szól és cselekszik. A papszentelésben a krizma a Szentlélek erejének jele, a kézrátétel pedig nemcsak a birtokba vételt, hanem a szeretet kiterjesztését, az oltalmat is jelenti. Jézus azt kéri: a fölszentelt pap ezt az isteni érintést adja tovább az emberek számára.

A veszprémi Szent Mihály-bazilikában nagycsütörtökön tartott krizmaszentelő misével kezdte meg Márfi Gyula érsek a nagyböjti időszak végét jelentő szent háromnap szertartásait. A főegyházmegye papságával koncelebrált szentmisén a főpásztor homíliájában elmondta: mindazt, amit a Messiásnak el kell szenvednie, abból nekünk is vállalnunk kell a magunk részét, nem szabad tiltakoznunk minden kis megpróbáltatás miatt. A főpásztor hangsúlyozta, hogy az ószövetségi Szentírást is érdemes olvasni, mert csodálatos mű; nem egy egyszerű lelki olvasmány, amelyben számtalanszor olvassuk ugyanazt, hanem izgalmas olvasmány, amelyet ha egészen átolvasunk, megismerjük az igazságot.

Veres András megyéspüspök Konkoly István nyugalmazott püspökkel és a Szombathelyi Egyházmegye lelkipásztoraival közösen mutatott be szentmisét nagycsütörtök délelőtt a szombathelyi székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében a hálaadás és a bűnbánat fontosságára hívta fel a papság figyelmét, és hangsúlyozta, hogy ezek nélkül senki sem lehet alkalmas arra, hogy megfelelő pappá váljon. Krisztus szeretete arra sürgeti a lelkipásztorokat, hogy mindennap minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy Isten országa felé tereljék a híveket. A papság meghívást kapott arra, hogy Krisztus szentségeinek kiszolgáltatói legyenek, a szentségek ereje és hatékonysága azonban nem tőlük függ. Homíliájában a főpásztor azt is hangsúlyozta: a lelkipásztor feladata, hogy a hit átadása személytől személyig szóló legyen, hogy naponta felfedezzék és felfedeztessék a hívőkkel Isten szeretetét.

Olajszentelési misét tartott Pápai Lajos megyéspüspök április 17-én, nagycsütörtökön a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében a papi hivatás misztériumáról elmélkedett. Ferenc pápa szavait idézve kiemelte: a jó papnak saját közössége vezetőjévé kell válnia. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a keresztség által mindannyian meghívást kaptunk az evangélium hirdetésére – ezt nevezzük általános papságnak. Zárásként az összegyűlt hívek imáit kérte papjainkért és új papi hivatásokért.

Bosák Nándor megyéspüspök a debreceni székesegyházban celebrált krizmaszentelési szentmise homíliájában XXIII. János és II. János Pál pápák közelgő szentté avatására utalt, majd a XX. századot és a jelen lévő papok hivatását is meghatározó pápák személyében a papi identitásukat emelte ki. A főpásztor visszaemlékezett arra is, hogy a papi hivatásra való készülését nagymértékben befolyásolta XXIII. János pápa személye és az ő legnagyobb műve, a II. Vatikáni Zsinat elindítása. XXIII. János pápa papi jelmondata az „Obedientia et pax” (engedelmesség és béke) volt, amelyet pápává választásakor is megtartott. Ez a mondat éltének összefoglalását is jelentette: engedelmes volt, soha nem maga kereste a hivatásának útján jelentkező lehetőségeket, azokat mindig hűségesen elfogadta. II. János Pál pápa a jelenlévő papok kortársa volt, akivel sokan személyesen is találkozhattak a pápa magyarországi (debreceni) látogatása során. II. János Pál életére a legjellemzőbb ez az odaadottság, tettrekészség volt. A papságot nem magunkért kaptuk – zárta gondolatait a főpásztor, – hanem hogy tanúi lehessünk a világban az Isten jelenlétének.

A mai nap közös ünnep – kiszakít a hétköznapokból és segít visszaidézni az első szeretetet, a meghívás idejét – mondta az egyházmegye papjainak a székesfehérvári székesegyházban bemutatott nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmisén Spányi Antal megyéspüspök. A főpásztor szerint jó tudatosítani, hogy „életünk már nem a miénk – meghaltunk önmagunknak és így vagy úgy, de kitartottunk”, majd emlékeztetett rá, hogy a püspök kézföltétele által kapott kegyelmet fel kell szítani, hiszen „mindent megkaptunk benne, amire a szolgálat teljesítéséhez és a papi hivatás megéléséhez szükségünk van. A pap is él, de már Krisztus él benne.”

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria