Krzysztof Zanussi: Ideálokra és áldozatkészségre van szükség

Nézőpont – 2014. november 27., csütörtök | 11:46

Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, a PPKE díszdoktora az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Lengyel Intézet által szervezett Európai gondolkodók programsorozat keretében előadást tartott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen november 26-án, szerdán.

Zanussi legutóbb tavaly járt Magyarországon, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták. Mostani látogatásán az Európai gondolkodók előadás-sorozat két rendezvényén kívül filmes mesterkurzust tart majd a PPKE bölcsészkarán, továbbá a Faludi Ferenc Akadémia hétvégén tartandó amatőrfilmes szemléjének zsűrielnöke is lesz.

„Ha ma megkérdeznénk az európai embereket, van-e bármi, amiért készek lennének meghalni, a legtöbben valószínűleg azt mondanák, hogy nincs. Más szóval ma semmi nincs, ami fontosabb lenne, mint az élet. Ilyen ideálok nélkül azonban nem lehet civilizációt és kultúrát építeni. Értékekre, ideálokra és áldozatkészségre van szüksége Európának, ez megújulásának záloga” – fogalmazott a világhírű rendező A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat – Igaza volt Kiplingnek? című előadásán a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

M. Tóth Géza rektor, Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője és Rózsa János filmrendező köszöntője után Krzysztof Zanussi előadásában arról beszélt, hogy az európai társadalmaknak meg kell tanulniuk újra áldozatot hozni: „Praktikusan ez például azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés egy részét fel kell áldozni, és szolidaritásból a szenvedő Ukrajnát támogatni belőle.”

Zanussi Európa eredményeit is méltatta, kiemelve, hogy az elmúlt három generáció nem élt meg kiterjedt háborút a kontinensen, alapvetően közbiztonságban élünk, és nincs éhezés. „Észre kellene vennünk, hogy alapvetően mennyire sikeresek vagyunk az elmúlt századokhoz képest” – hangsúlyozta.

Az európai civilizáció sikerét a zsidó-keresztény tradícióval magyarázta. „Ez inspirált minket a szabadság, a személy, az »ember mint istengyermek« fogalmával és felfogásával. Egyetlen másik vallás sem volt képes hasonló impulzusokat adni közösségeinek” – emelte ki előadásában.

Kiplingnek a Nyugat és – az eredetileg Indiára értett – Kelet különbözőségét hirdető tételét csak kiindulópontként használva főleg a nyugati (latin) és a keleti (bizánci, ortodox) modell különbözőségeit ecsetelte, kitérve a tulajdonhoz való eltérő viszonyra, az állam és az egyház kapcsolatára, a lelkiség formáira. Végül arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a mély különbségek ellenére kölcsönösen tanulhatunk egymástól, és az európai házban van helye az ortodoxiához tartozó Romániának, Bulgáriának és Görögországnak is.

A rendező a hallgatók felé fordulva kitért arra is, szerinte a túlhajtott politikai korrektség a művészi szabadság egyik legnagyobb ellensége. „Eszerint semmit, még a legnyilvánvalóbb rosszat sem ítélhetjük el azon az alapon, hogy valakit valamiért talán megbántunk.” Szent Ágostont idézve azt mondta: „Szeress, és tégy, amit akarsz!”

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a Budapesten működő külföldi kulturális intézetekkel karöltve a kontinens vezető gondolkodóit, művészeit hívja meg eszmecserére hazánkba. Legutóbb, május végén Jürgen Habermas német filozófus volt az Európai gondolkodók című sorozat vendége.

Fotó: East European Film Bulletin

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria