Kucsera Ferenc mártíriuma – Emlékkiállítás Szentendrén

Az 1892-ben Léván született Kucsera Ferenc közösségi ember volt, aki fontosnak tartotta a Római Katolikus Egyház által képviselt elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Az egyházi pályát választó ifjú Szentendrére került, ahol a szorosan vett papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, és egymaga végezte a hitoktatást valamennyi városi iskolában. A gyermekek nevelésében oly elhivatott volt, hogy amikor a Tanácsköztársaság időszakában betiltották az iskolai hitoktatást, saját kápláni szobájában rajzos, zenés foglalkozásokat tartott a legkisebbeknek.

Következetesen képviselt morális elvei miatt a város vezetését átvevő kommunisták 1919. június 25-én kivégezték. A fiatal káplán mártírhalálát a szentendreiek hatalmas veszteségként élték meg. Emléke élénken él a városban, ahol egy emlékkeresztet is állítottak, néhány méterre halála helyszínétől, a Duna-parton.

A Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása Kucsera Ferenc életét idézi fel, egy évszázad távlatából. A káplán relikviái, a forrásdokumentumok, a korhű ruhák, bútorok, plakátok és fegyverek mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatnak a látogatók; három kortárs művész – Kőnig Frigyes, Mátrai Erik, Szabó Ádám – műve arra szolgál bizonyságul, hogy a kortárs gondolkodás nem esik messze azoktól a dilemmáktól, amelyeket régebbi korok emberei is megéltek.

„A csillagos ég fölöttem, az erkölcsi érték bennem” – idézte Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója a 19. századi költő, Komjáthy Jenő szavait az október 24-én tartott kiállításmegnyitón. Kiemelte: a keresztény erkölcs eredendően nem engedi meg, hogy rossz döntéseket hozzunk; ám jött a 20. század s vele az egzisztenciális választás ideje, amely háttérbe szorította a morális döntések jelentőségét. Kucsera Ferenc azért lehet példakép a 21. században is, mert hite és az erkölcs alapján hozott döntést: nem vált árulóvá, inkább feláldozta magát másokért.

Écsy Gábor pápai káplán, a Katolikus Karitász igazgatója a harminc évvel ezelőtti időkre emlékezett vissza beszédében, amikor káplánként Szentendrére került, és először hallott a szentendrei „nagy öregektől és jóemberektől” Kucsera Ferenc vértanúságáról. Arról is beszélt, hogy rátalálva a padláson a kommunista éra alatt eltávolított Kucsera-emléktáblára, visszahelyezték a rendszerváltás után régi helyére, a Péter Pál-templom mellett. „Jézus mondta: nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Kucsera Ferenc már Jézus barátságát élvezi, a szentendreiek pedig szerencsés és áldott helyzetben vannak, hogy egy ilyen példamutató káplánra emlékezhetnek” – fogalmazott Écsy Gábor.

Az október 24-én megnyitott tárlat Tyekvicska Árpád és Sz. Tóth Judit kutatómunkájának köszönhetően valósult meg; segítőjük volt Blanckenstein Miklós is, aki többek között egy 19. századi misekönyvet is szerzett kölcsönbe, amelyet Kucsera Ferenc használt.

A Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók című emlékkiállítás 2020. március 29-ig látható a szentendrei Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeumban.

Szöveg: Veress Kata

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum/Facebook; Veress Kata

Magyar Kurír