Küldetésünk van a világban – 250 éves az Országúti ferences templom

– Az Országúti ferences templom ünnepségsorozattal emlékezik meg felszentelésének 250. évfordulójáról. Említene néhányat a jubileumi események közül?

– Nagyjából a mai templom helyén már korábban is állt egy templom, amit a XVIII. század elején kezdtek építeni az ágostonosok. A mai templom 1752 és 1770 között épült. Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét, a Batthyány térről – ahol most a máltaiak vannak – a Szent Ferenc sebei-templomból és kolostorból 1785-ben áttelepítették ide a ferenceseket. Azóta van ferences kezelésben a templom. Szeretnénk méltóképpen megünnepelni a jubileumot, de amellett, hogy emlékezünk a múltra, és hálát adunk a templomért, bemutatjuk a mai közösség életét is. Fontosnak tartjuk az előretekintést, és annak tudatosítását, hogy felelősek vagyunk egymásért.

Régen kimagaslott a környezetéből a Margit körúton álló templom, mára körbenőtték a lakóházak, de az emberek ugyanúgy a környék szívének tartják, mint egykor. A kérdés, hogy ez milyen feladatok elé állít bennünket itt és most. A jubileumi programok összeállítása során igyekeztünk tekintettel lenni arra, hogy mi az, ami megerősítheti a közösséget. A templom 250 évvel ezelőtti felszentelésének napján, szeptember 23-án ünnepi szentmisét mutatunk be, és megnyitunk egy kiállítást, amelyen a híveinknek a templomhoz kapcsolódó visszaemlékezéseit, fényképeit, személyes tárgyait mutatjuk be. Már a kiállításra való felkészülés is közösségbe vonja, megmozgatja az embereket, hiszen csapatban tesznek valamit a közösségért.

A programok között lesz hangverseny is, Mozart Koronázási miséje hangzik el. Székely János szombathelyi megyéspüspök itt nőtt fel, itt ministrált, majd sekrestyéskedett a templomunkban. Reményeink szerint szeptember 27-én, vasárnap ünnepi szentmisét mutat be, utána pedig családi délelőttöt tartunk a templomkertben. Lesznek a múltat felidéző rendezvények is. Szeptember 12-én, szombaton bemutatjuk a Templom és közösség 250 éve című jubileumi kötetünket, amelyből megismerhető a templom története. A historia domusból vett szemelvények pedig a plébánia történetéről adnak áttekintést. A híveink a könyvben személyes élményeiket idézik fel az elmúlt évtizedekből, és arról vallanak, hogy mit jelent számukra az Országúti ferences templomhoz tartozni, ki hogyan éli meg ezt. Fényképekkel gazdagon illusztrált, háromszáz oldalas kiadványra számíthatnak az érdeklődők.

A jubileumra egyébként egész évben készültünk. Gyermekrajzpályázatot is hirdettünk: a gyerekek Otthon vagyok az Országúton címmel kiváló alkotásokat készítettek. A közösség tagjai szavazhattak a rajzokra, a legjobbakat meg is jutalmaztuk. Az ifjúsági közösség szervezésében templomismereti kvízt dolgoztunk ki. A kérdések között szerepelt például az is, hogy hány angyal van a szentélyben. Meglepetésünkre mi is mindig találtunk még egyet és még egyet. Készül egy QR-kódos templomismertető is gyerekeknek, fiataloknak. Művészettörténeti szempontú templombemutatót is tartunk és több egyházzenei koncerttel is várjuk az érdeklődőket. Szeptember 27-én, vasárnap este az ünnepi fél nyolcas szentmise után zenés dicsőítést tart a 35 éves Boanergész zenekar. A rendezvénysorozat zárásaként pedig november 6-án este a Központi Statisztikai Hivatal dísztermében tartunk majd egy kerekasztal-beszélgetést, amelyen a plébániánkhoz tartozó jeles emberek mesélnek az életükről, a templomhoz fűződő élményeikről, régi atyákról, arról, hogy ki miért jár ide, miért jó idetartozni. Reméljük, hogy a vírushelyzet nem szól közbe, és meg tudjuk tartani ezt a programot is.

– Említette, hogy arra a kérdésre keresik a választ, milyen feladatok előtt állnak itt és most. Ebben az összezavarodott, mindent relativizáló világban miképpen töltheti be a küldetését egy plébánia?

– A Margit körúton lévő Országúti ferences plébánia bizonyos szempontból belvárosi plébánia, de meghatározó az „országúti” jellege is. Sokan járnak ide szentmisékre vagy egy-egy programra, legyen szó zenei, kulturális, családi eseményről vagy előadásról. Van azután egy, a templomhoz erősen kötődő hívekből álló mag, amelyet olyan emberek alkotnak, akik itt nőttek fel és ma is itt élnek, vagy visszajárnak, akkor is, ha már messzire költöztek. Ők lelkileg vonzódnak ehhez a templomhoz, ehhez a közösséghez. Sokan vannak azok is, akik helyileg nem tartoznak ide, valahol a belvárosban vagy éppen a külvárosban laknak, de ide járnak közösségbe. Örülünk ennek. Szeretnénk, ha olyan, élő közösség jönne itt létre, amelynek kisugárzása van.

– Hogyan lehet élővé tenni egy plébániai közösséget?

– Sokan járnak hozzánk, sok közösség működik nálunk. Ahhoz, hogy a plébánia élő legyen, végig kell gondolnunk, hogy a mai körülmények között, ebben a gyorsan változó világban mi a dolgunk. Nem elég követnünk a régi hagyományokat. Meg kell találnunk és bátran megmutatnunk a saját arcunkat. Ezért függesztettünk ki a templom homlokzatára egy molinót, amivel üzenhetünk a 4-es–6-os villamoson utazóknak és az erre járóknak. Félévente változik a felirat, ami tulajdonképpen egy meghívás. Most ez a mottó olvasható ezen a felületen: „Mester, hol laksz? Gyertek, nézzétek meg! – Hit, közösség élet.” Máskor egy-egy szentírási idézettel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy érdemes eljönni hozzánk. Vagy ha nem hozzánk, akkor egy másik templomba, egy másik közösségbe. A lényeg az üzenet, a meghívás. Plébánosként az a dolgom, hogy akik hozzánk járnak, azokban tudatosítsam: ők a világban a kovász, a só, a világosság, és tovább kell adniuk, amit ők is ajándékba kaptak. Föl kell készítenünk őket a misszióra, az evangelizációra, arra, hogy a világban járva tanúságot tegyenek az evangéliumról.

– Milyen csoportok és közösségek működnek a plébánián?

– A legaktívabb talán a Családok Jézusban közösség. Hetven család tartozik ide. Közülük tizenöten-húszan tagjai az országúti közösségnek, mások Debrecenben, Pestszentlőrincen, Kispesten és Budapest más részein tevékenykednek a saját plébániájukon. A közösség bázisa azonban itt van, nálunk, és ennek a hatása megmutatkozik a februári szerelmesek miséjében vagy a jegyesoktatásban is. Rózsafüzér közösség is működik nálunk, emellett pedig családos és ifjúsági közösségek: például a Szent Ferenc Antióchia közösség, a cserkészcsapat, katekumencsoportok, az egykori katekumenekből szerveződött csoportok. Jelen van a plébánia életében a ferences világi rend, illetve a ferences ifjúsági csoport, és áldásosan szolgál a Boanergész zenekar. Sok és fontos feladatunk van a szervezés és a lelkiség területén is. Szeretnénk felébreszteni a hívek felelősségtudatát a plébániánk iránt.

– Hogyan lehet ezt megvalósítani?

– Például úgy, hogy a jubileumi programunk összeállításakor a templomismereti kvízt rábíztuk az Euthikosz csoportra. Önállóan fogalmazták meg a kérdéseket, ők intézték a feladattal összefüggő valamennyi munkát. Ha a plébánia tagjai tesznek valamit a közösség érdekében, akkor sokkal inkább a magukénak érzik a közös ügyet és felelősséget vállalnak érte. Idén is megszerveztük a családi tábort, és nagyon örültünk, hogy a járvány ellenére több mint százan voltunk. A plébániai képviselő-testület tagjaival sokat beszélgetünk arról, hogyan jelenjen meg a plébánia a külvilág előtt a jubileum alkalmából, de attól függetlenül is. Reménykeltő, hogy a vasárnapi hat szentmisénken legalább ezerötszázan vesznek részt. Tavasszal a járvány erősen megnyirbált bennünket, de a híveink hetven-nyolcvan százaléka már visszatért és újra jár misére. Kérdés, hogy a második hullám miatt esetleg hányan maradnak majd el.

– Milyen a korosztályok aránya az ide járó emberek körében?

– Többséget alkotnak az idősebbek és az érett korú felnőttek, de vannak fiatalok is szép számmal. A harmincöt éves múltra visszatekintő vasárnap esti, fél nyolcas gitáros mise nagy vonzerő a fiataloknak. Hatvan-hetven százalékban ők vannak jelen ezeken a miséken. Járnak hozzánk családosok és gyerekek is. A ma feladata, hogy idekössük őket, hogy olyan kristályosodási pontokat hozzunk létre számukra, amelyek révén idetartozónak tekintik magukat. Ha ez sikerül, akkor ők jelenthetik a plébánia jövőjét. Vannak ovis miséink is. A Szent Angéla Gimnázium kiemelt szerepet tölt be a hitoktatás területén. És itt van a többi katolikus iskola is: a Pannonia Sacra, a Szent Gellért, a Péter Pál, a Szent Imre, a piaristák iskolája. A mi dolgunk az, hogy vonzó közösséget szervezzünk a fiataloknak, olyat, ahová szívesen járnak, mert csak így tudunk értékeket átadni, nevelni és fölkészíteni őket arra, hogy képviseljék a világban a keresztény tanítást. Az egész ünnepségsorozat nem szól másról, mint arról, hogy tudatosítsuk az emberekben: mi mindannyian idetartozunk, fontos nekünk ez a plébánia, és tenni akarunk érte, hiszen küldetésünk van a világban.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2020. szeptember 13-i számában jelent meg.