Kuminetz Géza: Nézz végre szembe démonaiddal, magaddal!

Kultúra – 2020. június 1., hétfő | 15:00

A Jel Kiadó által megjelentetett kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának 2009 és 2017 között írt bölcseleti verseit tartalmazza, melyeket ha nyitott szívvel olvasunk, megtalálhatjuk azt az utat, amelyre lépve közelebb kerülhetünk Krisztushoz. Göröngyös út ez, szembemegy a világ szokásaival, kordivatokkal, de hát a valódi Krisztus-követők sorsa soha nem volt könnyű a történelem során.

Kuminetz Gézának szemernyi illúziója sincs a valósággal kapcsolatban, egyértelmű számára, hogy az emberiség tévúton jár, mivel elfordult Krisztustól, többnyire csak szavakban hirdeti. A sötétség fejedelme, az ördög „pokolra viszi, / mindazt, aki gonosz, / oda, hol nincsenek törvények, / csak gyűlöletet keltő örvények.” (’Élet’ a pokolban). Az emberi történelem jellemző állapota, hogy „A demokráciában a demokraták/, az egyházban meg épp/ a Krisztusban igazán hívők/ a ritkák” (A feje tetejére állt/állított világ). Ám ez nem ok a letargiára, a magunkba zuhanásra, „Zsibbad a karom, / fáj mindenem, / de Neked dolgozom, / Krisztus, Mindenem!” (Fájdalmak között).

Kuminetz Gézában nem válik el a költő és a pap. Sok évtizedes lelkipásztori tapasztalatai szerint a hétköznapokban sok hívő semmivel sem viselkedik különbül, mint a nem hívő. Nem szépíti a valóságot: „Áhítatos arccal és térden állva / csúszol fel a szent lépcsőn. / Elzarándokolsz a könnyező Szűz kegyhelyére…” Ám ha előléptetésről, anyagi előnyökről van szó, „akkor azt is követeled, / amiért meg nem dolgoztál... / alávaló cseltől sem riadsz vissza. / A kérdés: „Mit ér hát a hited, az Ostya-falásod? / Úgy látom, / pogányabb vagy a pogánynál!” (A hit mérlegére állva és állítva).

Sokszor előfordul, hogy válsághelyzetben emberekbe vetjük minden reményünket. Pedig csak azt kellene szem előtt tartanunk, amit Kuminetz Géza fogalmaz meg: „… ha Krisztus a te Embered, / minden a tied. / Csak Hozzá mindig / alázattal közeledj!” (Akarsz-e megmenekülni?).

A mai uralkodó világnézet szerint lassan elmosódnak a határok igazság és hamisság, jóság és gonoszság, jog és jogtalanság, Isten és bálvány között, a tömegek milliárdjainak tudatát befolyásolni igyekvő tömegkommunikáció azt hirdeti, minden csak nézőpont kérdése. Ezzel szemben a kötet szerzője figyelmeztet: „Ha keresed és előbb-utóbb / megtalálod hol a határ... / akkor a fáról nemcsak lejöttél, / de hús-vér emberré is lettél” (Amitől ember az ember).

Egy másik versben Kuminetz Géza fölteszi a kérdést: „A számító és alantas / ösztönök gyúrta ember / vajon ember vagy-e még? Lehet humán / a poszthumán állapot?”. Kemény, de elgondolkoztató megállapítása: „Az ősember emberibb volt. / Androidok népesítik be a Földet” (Androidok világa). Ehhez szorosan kapcsolódik két másik költeménye: „Majd mindent tudsz. / de szinte semmiben se hiszel. / Mindent kipróbálsz, / de már alig cselekszel. / Minden élmény lelkesít, / csak épp a szíved üres” (A posztmodern ember). A másik vers megszólítottja az a hívő, aki naprakész, látszólag mindent tud az Egyházról, a „Híreknek, bennfentes információknak / élő lexikona vagy. / Élvezed is a jól értesültség sikereit.” Ám felmerül a kívülállóban a gyanú, hogy „igazán az igaz Istent keresed? / Mert Ő ám csak azoké, / akik szívük egyszerűségében, / s nem információk özönében keresik” (A posztmodern Krisztus-hívő).

S hogy kik veszélyeztetik ma leginkább az Egyházat, a kereszténységet? Kuminetz Géza szerint „A hitetlen megkereszteltek, / és a fanatikus megkereszteletlenek” (Az Egyház igazi ellenségei).

Jézus az utolsó vacsorán azt mondta tanítványainak, a világ gyűlölni fog benneteket, az én nevemért. A kötet írója megvilágítja, hogy Jézusnak „Csak egy ’bűne’ volt: / Bűn Benne nem találtatott. / Ó, ember, miért Őt, a Szentet / állítod a vádlottak padjára? / Miért a bűn, mi kell neked?” A megoldás, hogy megszabaduljunk a bűn rabságából: „Fedezd fel hát a bűn szolgaságát, / telj be utálatával, s végre / akarj lenni Krisztus szabadosa!” (Krisztus, a kiközösített). Krisztus igaz követője a történelem során mindig, így ma is „evolúciós hátrányban” van, „csak mert te figyelsz! magadra és másra! Te nem könyökölsz! Könyörületes vagy. / De veled hányszor könyörtelenek…, / Mégis, tarts ki, / s meg ne vadulj! / Mert te vagy a jövő, / te vagy az örökké új, / az igaz ember!”

Vannak emberek, akik egész életükben menekülnek, talán maguk sem tudják, hová, meglehet, önmaguktól, ami persze lehetetlen. Kuminetz Géza szerint a menekülő embernek soha nem szabadna elfeledni, hogy az árnyéka mindenhová követi, és „Krisztus is mindenütt jelen lesz neked: / Neked, érted és benned. / Akkor hát miért is utaznál? / Hisz megérkeztél!” (Miért is utazol?).

Kuminetz Géza versei a lélek legmélyéből fakadnak, sokunkhoz szólnak, sokunk érzéseit fejezi ki, csöppet sem szépítve a valóságot. A költői és a lelkipásztori hivatás elválaszthatatlanul összefonódik nála, nyíltan tárja elé mély hitét, meggyőződését, hogy a világ ezerféle bajára Jézus Krisztus szeretete az egyetlen valóságos alternatíva, s hogy erre igent mondjunk, valóban meg kell szabadulnunk lelkünk sötét démonaitól. Ahogyan az előszót jegyző Birher Nándor megfogalmazza: a pap költő az embert a „semmi torkából”, a „vágyott nemlétből” vezeti el ahhoz a Krisztushoz, „aki nem rabszolgának, hanem testvérnek tekint mindannyiunkat, akik a boldogságot keressük” (Jel Könyvkiadó, 2019).

Kuminetz Géza Nézz végre szembe démonaiddal, magaddal! című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9-től 17 óráig; szerdán 10-től 18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria