Látható beszéd a végtelenről – Megnyílt Xantus Géza kiállítása a győri Káptalandombon

Kultúra – 2019. január 24., csütörtök | 9:56

Veres András győri megyéspüspök és Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg január 18-án Xantus Géza erdélyi festőművész „Út a végtelen felé” című tárlatát a Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár kiállítótermében.


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A vendégeket Cseh Sándor, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelőjének igazgatója köszöntötte. Az eseményen közreműködött Maróti Gábor egyházmegyei zeneigazgató zongora-, valamint Keszei Johanna fuvolajátékával.

Xantus Géza alkotásai az örökkévalóságból mutatnak meg valamit számunkra – hangsúlyozta Veres András megyéspüspök. – A művész által használt színvilág a végtelen, az isteni, a transzcendens felé vezeti gondolkodásunkat. „Egyfajta prófétai, papi szolgálat az, amit a művész végez, hiszen Istenről beszél, az önmagát kinyilatkoztató Istenről: ez olykor könnyebben, jobban sikerül a művészeknek, mint nekünk, papoknak. Szavainkkal talán nem tudunk mindig olyan közel jutni az emberek szívéhez, gondolkodásához, mint ahogy egy-egy művésznek sikerül egy műalkotáson keresztül. Úgy érzem, hogy Xantus Géza ezen művészek közé tartozik” – mondta a főpásztor.

Bráda Tibor felidézte, hogy csíkszeredai festőművész kollégájával a felsőbányai művésztelepen találkozott először, a szakrális festészet művelése által hamar megtalálták a közös nevezőt. A Munkácsy-díjas festőművész kiemelte a fény jelentőségét Xantus Géza alkotásain, a látogatók elé példaként állítva a tárlaton látható sorozat darabjait: a Megfeszített, a Pietà és a Feltámadott című olajfestményeket.

„Az első kép a sorrendben lehetne az utolsó is, hiszen Krisztus arckifejezése nyugodt, boldogságot tükröz. A finoman jelzett stigmákon kívül sehol sincs jele a Grünewald képein visszatérő rettenetes kínoknak, szinte repül a figura, felfelé emelkedik, az Úrral való találkozás örömével az arcán. A festő a környezet hangulatteremtő erejével segíti a történet kibontását. A keresztfa egyik szára itt átalakul levél formájú szárnnyá, mintha a lélek képe is megjelenne az alkotáson. Nem könnyű korpuszt festeni: mert a szenvedő test képében benne kell lennie a feltámadás lehetőségének is. A Pietà már drámaibb: a sűrű erdő egyik hatalmas fatörzse előtt látható az Anya, aki élete legborzasztóbb élményét éli át, el kell engednie egyszülött Fiát. A Feltámadott egy újabb környezeti elemsor kíséretében jelenik meg: a kiépített környezet arra utal, hogy az épület csak akkor áll meg, ha egy szellemi konzol, egy atlasz tartja azt. A halálon győztesen felülkerekedett Krisztus a megváltás művét beteljesítve tartja meg a világot” – fogalmazott Bráda Tibor, aki párhuzamot vont Franz Anton Maulbertsch és Xantus Géza finom koloritja, bravúros rajztudása és fénnyel való bánásmódja között.

Xantus Géza elmondta, hogy a háromdimenziósnak tapasztalt világunkon túlmutatóan a transzcendens világ ábrázolására keresi a megoldást a művészet eszközeivel. Ennek létezéséről a feltámadt Krisztus alakja adja számára a bizonyosságot: Jézus feltámadása után hús-vér emberként jelent meg tanítványainak, zárt ajtókon keresztül lépett be hozzájuk, egy ismereteinket meghaladó dimenziót tárva eléjük és elénk. Xantus Géza erről a dimenzióról szeretne hírt adni a képein.

A kiállítás február 28-ig mindennap megtekinthető 10 és 18 óra között.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria