Lelkigondozó központot működtet az Egyház Japánban

Kitekintő – 2019. augusztus 14., szerda | 15:17

„Egy pohár víz” elnevezéssel működik Tokió közelében a központ, amely kettős célt szolgál: segítség azoknak, akik emberi kapcsolatokra vágynak, és istentiszteleti hely. A Pápai Külmissziók Intézetének főtitkára hozta létre, amikor Japánban teljesített szolgálatot.

„Japán egy kapcsolatok nélküli társadalommá kezd átalakulni. A származási helyhez, a saját családhoz való kötődés egyre bizonytalanabbá válik. Ehhez a veszteséghez társul elválaszthatatlanul a magány drámája” – nyilatkozta a Fides missziós hírügynökségnek Marco Villa, a Pápai Külmissziók Intézetének (PIME) főtitkára. A pap éveken keresztül végzett Japánban missziós tevékenységet, ahol megalapította a kosigajai „meghallgató központot”. Kosigaja Tokiótól húsz kilométerre északra található.

„A központ célja, hogy elkísérje a magányos embereket és befogadja elsősorban azokat, akik emberi kapcsolatokat kívánnak ápolni, és arra vágynak, hogy meghallgassák őket.” Japánban minden időt lefoglal a munka, kevés szabadidő áll rendelkezésre. Nagyon kevés tér jut arra, hogy az ember a saját létének értelmével, az emberi kapcsolatok és a vallásélmény ápolásával foglalkozzon. „Ezt a meghallgató központot kettős céllal hoztam létre – mondta Marco atya. – Egyrészt, hogy szolgálatot tegyek a helyieknek, másrészt, hogy istentiszteleti helyet nyissak egy olyan környéken, ahol egyetlen katolikus intézmény sincs.”

Így is történt. 2011 novemberében megnyitotta kapuit a központ egy japán névvel, amelynek jelentése: „Egy pohár víz”. „Az elnevezés emlékeztet a figyelemre és a rendelkezésre állásra, de utal Jézus szavaira is, aki a legszegényebbek megsegítésében jelöli meg a keresztények hitének mértékét.”

Japánban nagyon alacsony a születések száma, és a hagyományos család erősödő szétbomlásának lehetünk tanúi. A kormány becslései szerint 2019 végéig 921 ezer lesz az újszülöttek száma, ami közel 25 ezerrel kevesebb 2018-hoz képest. A japán lakosság 30 százaléka 65 éven felüli.

„Elsősorban a fiatalok szenvednek ebben a helyzetben, amely gyakran ellenőrizhetetlen és drámai patológiákkal és hatásokkal jár” – mutatott rá Marco atya. Japánban az úgynevezett önkéntes elszigetelődés jelensége a fiatalok körében is terjed. A japán kormány által közzétett adatok szerint több mint 700 ezer fiatal bezárkózik otthonába, és minden kapcsolatot elvág a külvilággal. „Elköteleztük magunkat, hogy közel álljunk az emberekhez, és kiemeljük az emberi méltóság jelentőségét: minden ember önmagában értékes” – fogalmazott Marco Villa. A központ által végzett szolgálat kiemelkedő szerepet ért el a keresztény tanúságtétel terén: a központba járó emberek közül ezekben az években voltak, akik bejárták a hit személyes útját, és megkeresztelkedtek.

A japán egyház kihívásai között említhető a megszentelt életre irányuló hivatások csökkenése, amelyhez kapcsolódik az utóbbi években a külföldi misszionáriusok kisebb számú jelenléte is. „A közelmúltban elsősorban a Fülöp-szigetekről, Dél-Koreából és Vietnámból érkeztek misszionáriusok, akik segítik munkánkat”. „Egy olyan országban, ahol a katolikusok száma 440 ezer, vagyis a 145 milliós lakosság 0,2 százalékát teszik ki, átfogó értelemben kell átgondolni a missziós modellt” – hangsúlyozta Marco atya.

Ferenc pápa novemberben tervezi felkeresni a felkelő nap országát. „Nagy a várakozás és a lelkesedés. A japán helyi egyház kis nyájat jelent, de a pápa jelenléte lélegzetvételt, örömet és erős buzdítást ad majd a ránk váró kihívások leküzdéséhez” – zárta interjúját Marco Villa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Pexels.com

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria