1520-ban épült az első kápolna Máriaradnán. A 18. század közepétől a nagyváradiak is bizalommal zarándokoltak az Arad megyében fekvő Mária-kegyhelyre.
Szűz Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án a nagyváradi egyházmegye több száz híve kelt útra idén is, hogy részt vegyen a 11 órakor kezdődő szentmisén, amelynek főcelebránsa Pál József Csaba temesvári megyéspüspök, szónoka pedig Diósi Dávid, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet vicerektora volt.
A máriaradnai kápolna, melynek építéséről történeti források szólnak, egy özvegy támogatásával épült a Maros jobb partján, a radnai szőlősben, feltehetőleg azzal a céllal, hogy Isten áldását és segítségét kérjék a szőlőben végzett munkákra. 1551-ben, Lippa török kézre kerülését követően a Maros bal partjáról sok városlakó a papokkal és a ferences testvérekkel együtt a mai Radna területére menekült. Az akkori kicsiny kápolnát idővel több alkalommal is bővítették, felújították.
A bánsági hívek számára a radnai Mária-kegyhely Isten különleges adománya. „Égi édesanyánk jelenléte érezhető itt – mondta Cădărean Ioan máriaradnai segédlelkész 2020-ban, a kegyhely első temploma építésének 500. évfordulója alkalmából készült interjúban. – Számunkra itt látszanak valóra válni a Megváltó szavai, amikor Szent János apostol gondjaira bízta Isten anyját. Ezért itt mi a Szűzanyát szemléljük, aki Fia trónjánál közbenjár értünk.
Több évszázada kicsik és nagyok, szegények és gazdagok, más-más nyelvű és más nemzetekhez tartozó hívek zarándokolnak ide azért, hogy Isten segítségét és bocsánatát kérjék. Isten válasza nem váratott sokat magára, ezt igazolja az a számos imameghallgatás, csoda, amely itt történt.”
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria