Megalakult Székesfehérváron a Csoóri Sándor Társaság

Hazai – 2019. szeptember 19., csütörtök | 15:01

Alakuló közgyűlését tartotta szeptember 18-án a Csoóri Sándor Társaság a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az eseményen részt vett a költő özvegye, Balogh Júlia is, köszönetét fejezve ki az alapítóknak. Az eseményen bemutatták az In memoriam Csoóri Sándor című kötetet, a költő életművét bemutató monográfiát, több mint ötven szerző írásával.

A 2016-ban elhunyt Csoóri Sándor irodalmi munkássága mellett közéleti tevékenységéről is ismert, a népi-nemzeti ellenzék vezetőjeként a rendszerváltás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, később elnökségi tagja volt. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását is.

Halálának harmadik évfordulóján, szeptember 18-án alakult meg Székesfehérváron a Csoóri Sándor Társaság a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró emlékére.

Az alakuló ülés előtt Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Görömbei András irodalomtörténész szavait idézve kiemelte: Csoóri Sándornak „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.”

Különös tekintettel volt a vidéki emberek sorsa iránt, figyelte ezeknek az embereknek az életét; írásaiban sokszor nyilvánvalóvá válik, hogy érezte ezeknek az embereknek az értékét, akiket a nemzet fontos részének tekintett – mondta a főpásztor. Arról is szólt, hogy Csoóri Sándort nem lehetett elhallgattatni, következetesen készítette elő a rendszerváltást.

Az eseményen részt vett Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is. Beszédében kifejezte: megtisztelő a város számára, hogy itt alakul meg a Csoóri Sándor Társaság. „Székesfehérvár történelme során nagy alakokat tudhatott polgáraként vagy vendégeként, és igyekszik megbecsülni ezeket a személyiségeket, tudva, hogy a nemzet tőlük lesz nemzet, és a nemzet tartozik nekik haláluk után is, mert ők haláluk után is üzennek nekünk, magyarságot, hazaszeretetet, és azt, hogy nem lehet olyan nehéz időszak, ami okot adhat nekünk arra, hogy ezeket az alapvető értékeket elfelejtsük" – fogalmazott a városvezető.

Az ülés előtt a költő özvegye, Balogh Júlia is köszöntötte a résztvevőket, aki szerint férje – Einsteinhez hasonlóan – úgy gondolta, hogy sok esetben a képzelet akár fontosabb is lehet a tudásnál, mert a tudásnak korlátai vannak, ám a képzelet képes az egész világot körülölelni. Csoóri Sándor özvegye köszönetet mondott a társaság megalapításáért, hiszen – mint mondta – férje ezer szállal kötődött szülőföldjéhez, Fejér megyéhez.

Bakonyi István irodalomtörténész a szervezők nevében szólt a közgyűlés résztvevőihez: a Csoóri Sándorral együtt megélt programokból az 1984-es Tiszatáj-estet idézte fel, a Szent István teremben ünnepelt születésnapokat s azokat az összejöveteleket, melyeken a költő tiltott vendég volt azokban az időkben Székesfehérváron. Az életmű fontossága kapcsán a Vörösmarty Társaság által kiadott köteteket említette példaként, amelyek jelzik, hogy a város irodalmárai igyekeztek fenntartani a művek közvetítésének folytonosságát.

Az alakuló ülésen a társaság elnökévé választották Bakonyi István irodalomtörténészt. Az alelnökök L. Simon László, Bence Lajos, Sebők Melinda és Sebő Ferenc; az általános alelnök Vakler Anna, a titkári munkát Jakubek Tiborné látja el.

A Csoóri Sándor Társaság alakuló ülése után bemutatták az In memoriam Csoóri Sándor című könyvet. A Nap Kiadó gondozásában megjelent kötet a költő életművét bemutató monográfia, több mint ötven szerző írásával.

Forrás: Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Simon Erika

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria