Megjelent az Új Ember 2019. július 14-i száma

Kultúra – 2019. július 10., szerda | 19:59

Az Új Ember ez évi huszonnyolcadik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A címlapon kezdődik szombathelyi riportunk; július 5. és 7. között rendezték meg a III. Katimavikot, a Hit és Fény és a Bárka közösségek országos találkozóját a vasi megyeszékhelyen. A katimavik eszkimó szó jelentése: ’találkozóhely’, a rendezvény keretében értelmi sérült emberek, segítőik és családtagjaik tölthettek együtt egy hétvégét. A találkozón jelen volt Varga László kaposvári és Székely János szombathelyi püspök is.

A Bárka közösség alapítója, Jean Vanier idén hunyt el, könyvei – amelyek közül számos magyarul is megjelent – a sérült emberekkel való kapcsolatáról szólnak, gondolatai egyetemes, minden emberhez szóló mondanivalót hordoznak.

Benke Zsuzsa riportjában a második alkalommal megrendezett balatonfűzfői ötvenórás szentségimádásról ír: a hívők a vértanú munkáslány, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáért imádkoztak június 28. és 30. között. Újdonságként az eseményt idén a fiatalokat megszólító Balatoni Katolikus Találkozó (Balakat) kísérte.

Hírt adunk arról, hogy a Magyar Schönstatti Családmozgalom papok és világiak részvételével kezdeményezést indított, illetve bizottságot alakított néhai tagja, a 2009-ben elhunyt Ozsvári Csaba emlékének ápolására, valamint boldoggá avatására. A művész tíz esztendővel ezelőtt, 46 évesen hirtelen szívhalál következtében hunyt el. A mostani kerek évfordulón, július 6-án a Schönstatt mozgalom magyarországi közösségének központjában, Óbudaváron megemlékezést tartottak, melynek keretében Márfi Gyula veszprémi érsek szentmisét mutatott be. Ezután zarándoklat indult Tihanyba, ahol a bencés apátságban lehetőség nyílt az Ozsvári Csaba életét és munkássását bemutató kiállítás megtekintésére. A gyalogosok ezután folytatták útjukat Budapestre, a zugligeti Szent Család-plébániatemplom urnatemetőjéhez, a művész sírjához.

2009-ben Ozsvári Csaba feleségével együtt az éves nyári Schönstatt-családnapokon vett részt a halála előtti napokban. A hét csúcspontja a július 9-én tartott ünnepi szentmise volt, melyben a házaspárok felajánlották életüket Szűz Máriának. A művészt a szentmise utáni szeretetvendégség közben, egy boldog pillanatban szólította magához Isten. Ismerői szerint Ozsvári Csaba mindenben Istenre talált: családjában, munkájában és közösségében. Művészetében teljes mértékben Krisztus közvetítője akart lenni, s hívőként az életszentségre törekedett.

Lapunkban interjút olvashatnak Lányi Béla missziós verbita testvérrel, aki tizenkét éve szolgál a Fülöp-szigeteken, Cebu városában. Mit jelent a vallásosság a világ egyik legnagyobb katolikus országában? És miért van szükség ott továbbra is a misszióra? Többek között ezekről is beszél az interjúban a verbita missziós. Szóba kerül a 2016-ban Cebuban megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, és a filippínók vallásosságának sajátosságairól is olvashatnak a Lányi Bélával készült interjúban.

Mértékadó kulturális mellékletünkben Tarrósy István egyetemi docenssel, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének részeként működő Afrika Kutatóközpont vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjasával készült interjút olvashatják. Pallós Tamásnak többek között arról nyilatkozott, hogy tavaly decemberben a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködési megállapodást írt alá, amelynek legfőbb célja, hogy a pécsi kutatóközpont széles körű kutatási eredményeivel, intézményi kapcsolataival, valamint a segélyszervezet szubszaharai Afrikában végzett karitatív missziói során szerzett tapasztalati tudásával fölvértezve, a megosztott ismeretek birtokában hatékonyabbá tegyék a tervezett nemzetközi fejlesztési és humanitárius programokat. Az interjúban Tarrósy István a civilizációs kérdésekről, kulturális különbségekről, a hazai afrikanisztika múltjáról és dinamizálódó jelenéről is beszél.

Petrőczi Éva könyvismertetőjében Kálmán Áron képregénykötetét mutatja be, amely a száz esztendővel ezelőtt elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar önéletrajza alapján készült.

Mészáros Ákos a szürrealizmusról ír. E mozgalom és kifejezésmód lényege a véletlenszerűség, a meghökkentő, az elképzelhetetlen. A nagy szürrealisták reprezentáns képeit láthatják az érdeklődők a Nemzeti Galéria új kiállításán.

A Természetrajz rovat segítségével pedig Schmidt Egont kísérhetjük el egyik júniusi sétájára, a Gellért-hegyre.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria