Megjelent az Új Ember 2019. július 7-i száma

Kultúra – 2019. július 3., szerda | 19:59

Az Új Ember ez évi huszonhetedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A címlapon kezdődő interjú Egervári Ágnessel, a Katolikus Szeretetszolgálat vezetőjével készült. A legrégebben működő magyar szeretetmisszió, a Katolikus Szeretetszolgálat országszerte tizenegy intézményben 1117 rászoruló ellátásáról gondoskodik, közel hétszáz munkatárssal. Egervári Ágnes az interjúban elmondta: „Mi mindenkinek megtanuljuk a nevét, megismerjük az életútját, ez kötelező a gondozóink számára. Kati néni nem egy demens néni, hanem valaki, aki mondjuk tanárnő volt egész életében, csak már nem emlékszik erre. Ettől azonban még egyedi, megismételhetetlen emberi lény a veleszületett méltóságával. Erről hajlamos megfeledkezni a mai elgépiesedett egészségügyi rendszer. Mi megpróbálunk valami mást. Nem mindig tudjuk megváltoztatni a dolgok lefolyását, de hogy ott legyünk, elkísérjük a beteget, és fogjuk a kezét mindvégig, az mindenképpen a feladatunk. Nem a betegséget kezelem és nem a beteget gondozom, hanem az embert. Ő van a középpontban.”

Roma lelkinapot tartottak Csatkán Székely János szombathelyi püspök vezetésével. Azért, hogy „legyen a cigányok számára a hagyományos szeptemberi búcsún túl egy olyan alkalom is, amikor nem a mulatságon, a táncon a hangsúly, hanem az elmélyülésen. A mélyben, a dolgok mögött ugyanis ott az Isten” – mondta a lelkinapon a püspök. A riportban tanúságtételeket is olvashatnak.

Fehérváry Jákó bencés szerzetes liturgikus rovatában arról ír, hogy a szentmise elején, amikor bűnbánatot tartunk, és közös vallomással adunk hangot ennek, a mellverés gesztusával „mintha szívünk e kemény külső burkán át szeretnénk bejutni oda, ahol jók vagyunk. Isten, »a vesék és a szívek vizsgálója« (Jer 11,20) szintén ott kopogtat a mi kezünkkel. Hallgatja, mi van odabent”.

Lapunkban arról is olvashatnak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében június 22-én Magyar Örökség díjjal ismerték el a kommunizmus idején is működő nyolc katolikus gimnáziumot: a debreceni Svetits Intézetet, a budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumot, a győri és a pannonhalmi bencés gimnáziumot, a budapesti és a kecskeméti piarista gimnáziumot, valamint az esztergomi és a szentendrei ferences gimnáziumot.

Mértékadó kulturális mellékletünkben Pintér Béla rendezővel, színésszel, drámaíróval Kiss Péter készített interjút a vallási motívumokról és a szülői szerepről. Pintér Béla a beszélgetésben így vall a sikerekről és az alkotói munkáról: „Attól, hogy népszerűek lettünk, nem tudok könnyebben darabot írni, és azt hiszem, más téren sem változtunk jelentősen. Rengeteget játszunk, havonta legalább húsz este színpadon vagyunk. Ez nagy fegyelmet, jó munkabírást kíván, akárcsak számomra az, hogy újra meg újra leüljek írni.”

Arról is olvashatnak kulturális mellékletünkben, hogy a székesfehérvári püspöki palotában június 25-én bemutatták azt a négy ősnyomtatványt, amelyeket még az 1980-as évek elején, egy kisebb felújítás során loptak el a püspöki könyvtárból. 2019 tavaszán egy bécsi antikvárius jóindulatából először egy, majd kettő, végül mind a négy  eltulajdonított kötet visszatérhetett Székesfehérvárra.

2007 óta töretlen a nyári budapesti Wagner-napok sikere. A „Duna-parti Bayreuth” idei nagyszerű előadásait és előadóit Pallós Tamás méltatja.

A Nézőpont című filmrovatban korunk sci-fijeiről írt kritikát Baranyai Béla.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Forrás és fotó: Új Ember

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria