Megjelent az Új Ember 2019. június 16-i száma

Kultúra – 2019. június 12., szerda | 19:41

Az Új Ember ez évi huszonnegyedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A címlapon kezdődő riportunkban arról olvashatnak, hogy Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepén, június 10-én a máriaremetei kegytemplom kertjében tartották meg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hagyományos majálisát. Erdő Péter bíboros, prímás ezen a találkozón hirdette meg a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus harmadik előkészületi évét, melynek középpontjában a misszió áll. Az utolsó felkészülési időszak mottója: „Az Eucharisztia forrás a világ életéért”.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató lapunk 8. oldalán a barátságról elmélkedik. Jegyzetében a következőket írja: „A barátság segíti leghatékonyabban a személyiség érését, az önszereteten való felülemelkedést. Az ókorban ezt tartották minden szeretet közül a legboldogítóbbnak, az élet koronájának. Jézus legfelemelőbb gesztusa, hogy barátainak hívja tanítványait. Természetesen a norma ez: szeretni a másikat, mint önmagunkat. De van ráadás! Ez a barátság. Isten ajándékaként éljük meg egymást – és fölmelegszik a szívünk.”

Interjút olvashatnak Grzegorz Górny lengyel riporterrel, esszéistával, publicistával, dokumentumfilm-rendezővel. Gyilkosság és orvostudomány című könyve a Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában magyarul is megjelent a közelmúltban. „Bízom abban, hogy Nyugat-Európa előbb vagy utóbb visszatér az élet támogatásához – mondja Grzegorz Górny. – Gyanítom, hogy a próféta, vagyis a muszlimok erős nyomására. Az a civilizáció, amely megöli a gyermekét, halálra van ítélve. Amikor Szerbiában jártam, egy orvos azt mondta nekem: a délvidéki háború után kilencven százaléknyi szerb és tíz százalék albán élt Koszovóban. A szerbek nem akartak gyermeket, rengetegen végeztettek közülük abortuszt, az albánoknak pedig több gyermekük is volt. Néhány évtizeden belül megváltoztak a népességi arányok, és egyszer csak kiderült: már csupán tíz százaléknyian vannak a szerbek, és a lakosság kilencven százalékát az albánok teszik ki. …aki nem termékeny, az nem tudja uralma alá venni a földet. Ez egyszerű biológiai törvényszerűség. A nemzetnek, amelynek nincs bölcsője, nincs jövője sem.”

Közzétesszük a Katolikus Karitász petícióját, mely arra szólítja fel Ukrajna elnökét, hogy a humanitárius segítség bürokratikus akadályok nélkül, egyszerűen, gyorsan és korlátozások nélkül juthasson el a kárpátaljai és ukrajnai rászorulókhoz. A petíciót a CitizenGo weboldalon lehet aláírni.

Mértékadó kulturális mellékletünkben a Barangoló rovatban folytatódik Mészáros Ákos római jegyzeteinek sorozata. A szerzővel ezúttal a Caravaggio-alkotások felkutatásának zarándokútját járhatjuk végig a Santa Maria del Popolo-templomtól a San Luigi dei Francesiig. A franciák nemzeti templomában három Caravaggio-képet nézhetünk meg: a Szent Máté és az angyal, a Szent Máté elhivatása és a Szent Máté mártíromsága címűeket. A 16–17. század fordulóján élt művész alkotásai ma is óriási népszerűségnek örvendenek a művészetkedvelők körében.

S még egy rövid séta az örök városban, amelynek révén megismerkedhetünk Szent Elek templomával, amely az Aventinuson található.

Az őrületen innen és túl címmel Baranyai Béla a Nézőtér rovatban az HBO-n látható két új sorozatról ír. „A Csernobil és A 22-es csapdája témáját tekintve alapjában különbözik egymástól, egyvalami mégis közös bennük – mindkettő legfőbb forgatókönyvírója a történelem. A csernobili katasztrófa a kommunizmus koporsójába ütött – lehet, hogy a legelső – hatalmas szegnek bizonyult. Főleg azért, mert általa végül az egész világ számára egyértelművé vált, hogyan is működik ez a rendszer. Katasztrofálisan.” A 22-es csapdája pedig lényegében arról szól, hogy „a hatalom és az annak kiszolgáltatott beosztott, a Történelem és az egyén között húzódó feszültség örök érvényű. A háborús helyzet sem változtat ezen, legföljebb kiemeli a kontúrokat” – írja Baranyai Béla.

Paksa Balázs az előző Mértékadóban napjaink filmjeinek női főhőseiről elmélkedett, ezúttal a férfialakokról ír.

Schmidt Egon Természetrajz rovatából többek közt megtudhatjuk, hogy a karvalyposzáta és a tövisszúró gébics gyakran fészkel egymás közelében, akár néhány méternyire egymástól, valamint azt is, hogy a sárgarigó igazi fészeképítő mester.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria