Megjelent az Új Ember 2019. március 17-i száma

A címoldalon kezdődik tudósításunk a családokból és papokból álló nyolcvanéves Équipes Notre-Dame (END) közösség magyarországi régiójának Gyömrőn tartott jubileumi ünnepségéről. Michael August Blume nuncius volt a szentmise főcelebránsa, a homíliát pedig Beer Miklós váci megyéspüspök mondta. A gyömrői plébániára Dóka Tamás plébános hozta az END közösséget három évvel ezelőtt, ma már hét csoport működik. A lelkipásztor hangsúlyozza: a családegyház korát éljük, a kisközösségekét, és nem a nagy tömegekét.

A Premontrei Rend Generális Káptalanja tavaly augusztusban apátsági rangra emelte a Gödöllői Premontrei Perjelséget; október végén pedig a gödöllői Szentlélek és Gyümölcsoltó Boldogasszony-plébániatemplomban benedikálták a Szent Ágostonról nevezett Gödöllői Premontrei Apátság első apátját, Balogh Péter Piusz addigi kormányzó perjelt. A premontrei apát arról beszélt lapunknak, hogy közeledik rendje alapításának kilencszázadik évfordulója. „Az elmúlt évszázadok során a premontreiek mindig az emberek között éltek, így megismerhették hétköznapi gondjaikat is. Ma is az emberek között kell hirdetnünk Krisztus feltámadásának örömhírét. Mi két lábbal állunk a világban, hiszen ide teremtett minket az Isten. Látnunk kell az emberek problémáit és szükségleteit, és mindig annak tudatában kell szemlélnünk ezeket, hogy a felmerülő gondokat csak Krisztussal tudjuk megoldani, az életünket vele tudjuk teljesebben élni.”

Ferenc pápa döntése nyomán 2020. március 2-ától kutathatóvá válik a Vatikáni Titkos Levéltár XII. Piusz pápaságának idején keletkezett anyaga. A döntésről, az előkészítő munkáról, a vatikáni levéltárról Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára írt lapunkba. Többek közt arról, hogy a „levéltári anyag megnyitása végleges választ adhat egy olyan kérdésre is, amely évtizedek óta megosztja a világot: ez pedig a Katolikus Egyház, kiemelten XII. Piusz pápa szerepe a II. világháborúban és az embermentő akciókban”. A történész írásából megtudhatjuk, hogy „2008-ban Paolo Mieli, az olasz Corriere della Sera napilap főszerkesztője, az olasz zsidó értelmiség egyik kiemelkedő alakja interjút adott a vatikáni L’Osservatore Romano című lapnak XII. Piusz pápa halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Paolo Mieli kiállt az elhunyt egyházfő mellett, és az interjúban kijelentette, hogy majd „a történészek igazságot szolgáltatnak XII. Piusznak”. Ez az idő most érkezett el – teszi hozzá Tóth Tamás.

Lapunkban összefoglalót olvashatnak a Dél-Borsodban évek óta zajló cigánypasztorációról, amelyet az Isteni Ige Társasága Magyar Rendtartománya szervez. A verbita missziós szerzetesek munkája, konkrétan Juhos Ferenc körömi plébános és káplánja, Chavvakula Lourduraju indiai atya tevékenysége nyomán az elmúlt években érezhető változások történtek a térségben. A mély csendbe és magányba burkolózott falvak újra élettel teltek meg, és az emberek hitének régóta csak pislákoló lángjai ismét fellobbantak a Sajó folyó melletti aprócska falvakban.

Mértékadó kulturális mellékletünkben interjút olvashatnak Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas színművésszel, aki idősebb dr. Béres Józsefet alakítja a Cseppben az élet című négyrészes tévéfilmsorozatban, amely a Béres Csepp feltalálójának 1960–70-es évekbeli küzdelmeit mutatja be, és amelynek első része március 23-án, szombaton lesz látható a Duna Televízióban, 20.30-tól.

Kovács István József Attila-díjas költővel a Shakespeare a Corvin közben címmel megjelent legutóbbi verseskötetéről beszélget Mészáros Márton. A költő az interjúban többek között arról beszél, hogy általános iskolásként határozta el, megtanul lengyelül. Azóta kulturális diplomáciai tevékenységéért Krakkó díszpolgárává választották. „Határőrizettel megbízott elődeink évtizedeken át a lendzsán nevű néptörzzsel éltek együtt. Innen ered az, hogy mi a litvánokon és az ukránokon kívül minden egyéb nép által polánoknak nevezett északi szomszédainkat lengyeleknek hívjuk. Kapcsolataink ezeregyszáz évre tekintenek vissza. Erről a kezdetekhez kötődő együttélésről szívesen látnék magyar–lengyel koprodukcióban készült filmet” – mondja az interjúban Kovács István.

A felvidéki magyarság 1938 és 2010 között vallási, politikai, kulturális téren megélt megpróbáltatásairól olvashatunk egy Szegeden megrendezett nemzetközi konferencia összefoglalójában. A konferenciát a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) szervezte.

Petrőczi Éva Száraz Miklós György Székelyek – Történelemről és hagyományról című könyvét ajánlja.

Baranyai Béla a Nézőtér rovatban elemzi Alfonso Cuarón legújabb, Roma című filmjét, amelyben a mexikói rendező a letűnt gyerekkor megidézésére vállalkozott. A produkció idén a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját, valamint az operatőri és a rendezői Oscart is elnyerte. Bár a választott cím – Roma – egy mexikóvárosi negyedre utal, nem véletlenül jut róla eszünkbe Federico Fellini ma már klasszikus alkotása – írja Baranyai Béla –, mind a két film életrajzi ihletésű, ám az olasz rendező mozija inkább az örök városról mesélt. Fellini a Rómában azt mutatta be, hogyan hat rá a város – az „anya, aki befogad, és elenged, amikor kell”. Cuarón esetében ez a centrum a gyerekkor.

Olvassa, ajánlja, terjessze Magyarország katolikus hetilapját! Az Új Ember elérhető és megvásárolható a templomokban, az újságárusoknál és a Digitalstandon.

Magyar Kurír