Megjelent a Vigilia augusztusi száma

„Augusztus 6-án kinek ne jutna eszébe a Tábor-hegyi színeváltozás vakító világossága, az a fény, amelynél tisztább és élesebb valószínűleg nem volt még látható az emberiség történetében? A Jézus színeváltozásának alkalmával előtörő fény nemcsak a szemtanúkat rendítette meg, de a későbbi századokban is egész mozgalmak középpontjába került, főként Bizáncban, ahol sokaknak pontosan a Tábor-hegyi világosság meglátása volt a legnemesebb szándékuk. A tiszta, ragyogó, ártatlan és egyértelmű fény vonzereje legalább augusztus elején óhatatlanul megragadja az ember szívét. Ugyanezen a napon viszont véghetetlenül romlott egyidejűséggel a Hirosimára ledobott atombomba vakító fénye is eszébe jut az embernek” – írja Görföl Tibor főszerkesztő Vakító fény című vezércikkében.

A tanulmányok sorát Bojtos Anita: „Özséb, közöm van Hozzád” című, Boldog Özséb, a pálos rend 750 éve elhunyt, hagyomány szerinti alapítójának alakját megidéző írása nyitja, majd Deák Viktória Hedvig: Árpád-házi Szent Margit 750 éves lelki öröksége, Máté-Tóth András: A szabadság akarásának plurális szövete. Közép-európai felvetések William James ihletében, Nacsinák Gergely András: A teológia szabadsága. Gondolatok Khrisztosz Jannarasz könyvének fordítása közben és Visky András: „Nem magunktól való”. A szószék paradoxona: az igehirdetés mint performatív aktus című tanulmányát olvashatjuk.

A folyóirat szépirodalmi részében Iancu Laura és Zsirai László versei szerepelnek, valamint Mátyus Norbert: Aczélpuska vagy új mű? című esszéje, amelyben Nádasdy Ádám új Bánk bán-kiadását elemzi. Barna Gábor A „rémült remények” költője címmel Antal Józsefről és verseiről ír, és közreadja a nyolcvan éve született katolikus pap, népénekkutató néhány költeményét is. A Vigilia beszélgetése rovatba Vörös István készített interjút Ferenc Győző költő, irodalomtörténésszel.

Az Egyház a világban rovat a Sant’Egidio Közösség Idősek nélkül nincs jövő! című felhívását közli Szőke Péter bevezetőjével, majd Pákozdi István írását a Műegyetemi Katolikus Közösségről. A Napjainkban Lukács László emlékezik meg a közelmúltban elhunyt Boór Jánosról, a Dokumentum rovatban Kereszty Rókus közli Boldog Brenner János Anasztáz kiadatlan levelét. A Múltunk és jelenünkben Erős Vilmos: A szellemtörténettől a „public history”-ig. Ifjabb Iványi-Grünwald Béla történész az emigrációban című írása olvasható.

A Kritika rovatban Varga Péter András elemzi Tim Crane: A hit jelentése. A vallás egy ateista szemszögéből című könyvét, a Szemle rovatban pedig Laurence Freeman: Belső fény. A tiszta imádságként végzett meditáció, Dávid Katalin: Emlékiratok és A föld, a tenger és az ég. A bizánci költészet gyöngyszemei című könyvekről találunk recenziókat.

A Vigilia megújult honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír