Megjelent a Vigilia márciusi száma

Kairótól Marokkóig című vezércikkében Lukács László főszerkesztő Ferenc pápának a vallásközi párbeszéd terén kifejtett erőfeszítéseit méltatja: „Most Abu-Dzabiban vallásközi konferencián vett részt, márciusban pedig Marokkóba látogat, ahol az alkotmány szerint az iszlám az államvallás, de mindenkinek biztosítja a vallásszabadságot. Ahogy a pápa mondta: új oldalt kíván írni a kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd történetében. A mostani vallásközi konferencián muszlimok és keresztények közös nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget az együttműködés és a dialógus kultúrájára, az »emberek testvéri együttélésének« előmozdítására »a világbéke és a békés együttélés érdekében«. Egy új világ alapokmánya lehetne ez a dokumentum, amelyet »a keleti és a nyugati muszlimok« nevében a kairói főimám, »a keleti és a nyugati katolikusok« nevében Ferenc pápa írt alá – Istenre és minden jóakaratú emberre hivatkozva.”

A félelemről című tematikus összeállításban Vincze Krisztián: Emberi létünk félelmeink és reményeink mérlegén, Jan-Heiner Tück: Korunk félelemvilágai. Diagnózis és terápia teológiai nézőpontból, Gáti Ágnes: A szorongásról pszichoterapeutaként és Martin Ferenc: Félelem a filmvásznon című tanulmányát olvashatjuk. A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése rovatban közölt interjú Tringer Lászlóval, illetve a Mai meditációkban Baán Izsák: Isten, félelem és a Napjainkban Sinkó Dániel: A halál a mai ember tudatában című írása.

A lap szépirodalmi részében Iancu Laura, Vörös István, Kun Árpád és Sopsits Árpád versei, Győrffy Ákos: Nem lehet vége és Márton László: Parafrázis, frázisok nélkül című esszéje, továbbá Ménes Attila rövidprózái szerepelnek.

A Kritika rovatban Mezei Balázs mutatja be Hidas Zoltán: Törékeny értelemvilágaink című könyvét, Molnár Illés pedig Szabó T. Anna: Ár című verseskötetéről ír. A Szemle rovatban Rakovszky Zsuzsa: Történések, Iancu Laura: Gerlice. Gyorsröptű írások, Szénási Zoltán: Papírforma. Kritikák, esszék a kortárs magyar irodalomról, Tillmann J. A.: Az eseményhorizonton túl. Terek, kultúrák, távlatok, Bakos Gergely OSB: Causa Laetitiae. Utak egy szapienciális gondolkodás felé és Prohászka László: Menny és föld. Arcképek és alkotások a 19. és 20. századi magyar egyházművészet történetéből című könyvéről olvashatunk recenziókat.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír