Megszüntetnék a kötelező vallásoktatást a romániai iskolákban

Az 1989-es rendszerváltozás után a romániai lakosság egy része forradalmi sikerként könyvelte el a vallásoktatás iskolába való visszavezetését fél évszázadnyi szünet után. Mostanra azonban egyre több olyan törekvés van, amely éppen ezzel ellentétes hatást szeretne elérni. A keresztény egyházak néhány képviselője a kommunista visszarendeződés folyamataként értékeli a legutóbbi eseményeket.

Még október végén látott napvilágot a hír, miszerint a képviselőházban hallgatólagos beleegyezéssel elfogadták Remus Cernea zöld párti parlamenti képviselő törvénymódosító javaslatát a hitoktatás mint kötelező tantárgy megszüntetéséről. Egyes hírforrások forradalminak tekintik a javaslatot, melynek célja, hogy töröljék a romániai oktatásban a tantervből a hitoktatást mint kötelező tantárgyat. Az első lépés ez irányban már meg is történt, az alkotmánybíróság ugyanis a múlt héten kimondta, az alkotmánnyal ellentétes az oktatási törvénynek az a cikkelye, amely szerint a szülőknek kérvényezniük kell iskolás gyermekük felmentését a vallásórán való részvétel alól.

A parlament által elfogadott módosító javaslat értelmében az iskolákban a jövő évtől nem lenne kötelező a vallásoktatás mint tantárgy: egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a hitoktatási órákon, ha ezt ő vagy szülei nem kívánják.

A jogszabály alapján a hittanórákon csak azok a tanulók vesznek részt, akik ezt külön kérik, tehát választhatóvá válik a tantárgy. Jegyet nem adnának belőle, csak minősítést, ami nem befolyásolja az általános tanulmányi eredményt.

A hittan helyett az iskolákban bevezetnék az etika és társadalomkultúra nevű tantárgyat, amely ugyanúgy kötelező lenne, mint eddig a hittan. A hittantanárokat a jövő iskolai évtől csak akkor nevezhetik ki, ha megkapják annak a felekezeti elöljáróságnak a beleegyezését, amelynek a vallását oktatják. A törvénymódosító javaslat hallgatólagos elfogadása nem jelenti a törvényerőre emelést. Ez ügyben a szenátus hozza meg a végleges döntést.

A bukaresti média beszámolói szerint a taláros testület múlt héten megállapította, hogy a vallásórák Romániában nem kötelezőek, és csak azoknak a szülőknek kell kérvénnyel fordulni az iskolákhoz, akik azt szeretnék, hogy gyermekük vallásórákra járjon. A döntés indoklását a későbbiekben hozza nyilvánosságra az alkotmánybíróság. A szóban forgó törvénycikkely ellen a lelkiismereti szabadságra hivatkozva sokan tiltakoztak, az alkotmányossági kifogással a buzăi bíróság kereste meg az alkotmánybíróságot.

„A törvény jelenleg úgy teszi kötelezővé a hittanórát, hogy benne van a törzsanyagban heti egy órában tizenkettedik osztályig. De egyúttal opcionális is, mert ha a szülő nem akarta, hogy a gyereke vallásórára járjon, akkor nyilatkozatot tehetett erről az illető tanintézet titkárságán. Senkit nem kényszerítettünk, hogy vallásórára járjon” – jelentette ki Bogos Mária.

A Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő kiemelte, egyelőre talány, hogy milyen következményei lesznek az alkotmánybírósági döntésnek. „Gondolom, mindenki a legjobbat akarja gyermekének, éppen ezért nem hiszem, hogy ebből probléma lesz. Biztos, hogy elveszítünk pár gyereket, mert lesz, aki arra hivatkozik, hogy túlzsúfolt a tanterv. Mi tesszük a dolgunkat, és bizakodóak vagyunk” – nyomatékosította a tanfelügyelő.

Hozzátette, az elmúlt években elvétve fordult elő, hogy a szülő kiíratta vallásóráról gyerekét. „Egy-két esetről hallottam, tömeges kiiratkozás a vallásórákról nem volt. Azt gondolom, minden szülőnek joga van arra, hogy az iskolai hitoktatás keretében ismertesse meg a gyermekkel azt a vallást, amelybe belekereszteltette. Akik nem szeretnének vallásoktatást az iskolában, azok a tanintézeten kívül sem látják azt szívesen” – említette Bogos.

„A hittanórák kötelezősége abból fakad, hogy a metodológiában úgy fogalmaztak, a szülőnek kell kérnie, ha világnézeti szempontból nem szeretné, hogy a gyerek vallásórára járjon. A fordítottja viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a szülő, különböző okok miatt, nem fogja igényelni, hogy a gyereke vallásórára járhasson” – fogalmazott érdeklődésünkre Gál László. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főtanfelügyelő-helyettese kijelentette, hogy amit az alkotmánybíróság elhatározott, az nem jár azonnali kötelezettséggel, más jóváhagyási fórumokon is át kell mennie a döntésnek.

„Nem tudom elképzelni azt, hogy az ortodox egyház ne szólna mindebbe bele. Megjegyezném, ha csak kulturális tantárgyként vesszük, amely hozzájárul az általános műveltséghez, akkor is van létjogosultsága a hitoktatásnak. És mint olyan, elkerülhetetlenül felekezeti jellege is van természetesen” – nyugtázta a főtanfelügyelő-helyettes.

„Néhányan, különös eszméket vallók rá akarják kényszeríteni az ország többségére a maguk álláspontját. A kommunizmus idején tűzzel-vassal tiltották a hitoktatást, hasonló törekvésekkel kell szembesülnünk most is” – jelentette ki Darvas Kozma József.

A csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia esperese megjegyezte, elfogadják azt, ha valaki közömbös, egyházon, felekezeten kívüli, de ugyanakkor elvárják azt, hogy aki gyerekét megkereszteltette, azt részesítse hitoktatásban is. „Mi tesszük a kötelességünket, mi ettől nem ijedünk meg. Túléltük a kommunizmust is, túléljük az ateizmus ilyen utórezgéseit is” – összegzett az esperes.

Fotó: Krónika.ro

Magyar Kurír