Megtalálni önmagunkat Itáliában – Kiállítás a Római Magyar Akadémián

Az első ízben 2013-ban megrendezett kiállítás eredetileg az Írók poggyásszal című kiállítássorozat része: Párizs, Berlin, Bécs után került sor az itáliai hatások bemutatására a magyar művészek munkáiban, életében – tájékoztatta Csorba Csilla a rádióhallgatókat.

Felidézte Babits kifejezését, aki egyenesen „italomániát” emlegetett – melynek hátterében a táj hangulata mellett többek között a történelmi múlt megtapasztalása állt: az antik művészet élménye, amit otthon nélkülöztek; az európai kultúra folytonosságának érzete.

Róma mindannyiunk hazája

„Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, ne csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája” – olvassuk az ötszáz éve élt Lászay János gyóntató kanonok sírján a feliratot Róma egyik ősi bazilikájában, a Santo Stefano Rotondo templomban.

Magyar írók, költők Itáliában

Ezt az otthon-élményt, önazonosságunk európai gyökereinek felfedezését, a két néplélek rokonságára való rácsodálkozást nyújtotta a magyar értelmiség számára Itália, a maga kulturális, természeti, gasztronómiai kincseivel. Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Cs. Szabó László, Márai Sándor és Lénárd Sándor egyaránt töltekezni járt Olaszországba, s az itáliai hatások sorra tetten érhetők írásaikban, nem beszélve Szerb Antal Utas és holdvilágáról. Barátságok, szerelmek is születtek a két nép között – Puccininak például több magyar szerelme is volt –; de volt, akinek az olasz föld menedékül szolgált a szabadság hiányától szenvedő XX. századi Magyarország után.

Képzőművészet olasz impressziókkal

Festők, szobrászok számára elképzelhetetlen a művészi pályán való kiteljesedés olaszországi tanulmányút nélkül. A híres Római Iskola (Jeges Ernő, Szőnyi István, Molnár C. Pál) művei, például Molnár C. Pál: Vénasszonyok nyara című szürreális festménye, vagy Aba-Novák Vilmos egyházi témájú freskói mind-mind Itáliához kötődnek. A tárlaton először láthatja a nagyközönség Aba-Novák egy Rómában született, nagyméretű vásznát a restaurálás után, mely egy trattoria-belsőt ábrázol.

De megtekinthető egy Szőnyi-kép is, amely lányát, Zsuzsát ábrázolja férjével, Triznya Mátyással abban a pillanatban, amikor úgy döntenek, hogy elhagyják Magyarországot és Itáliába költöznek – a Rómában élő magyarok közül sokan ismerték a művet Szőnyi Zsuzsa római otthonából.

A teljes interjút a Vatikáni Rádió oldalán hallgathatják meg az érdeklődők. A római tárlat március 15-ig látható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Római Magyar Akadémia

Magyar Kurír