Új iszlámtörvény Ausztriában

Több országban is felfigyeltek a szélsőségeket korlátozó, az egyetemen iszlám teológiát bevezető törvényre, amely ugyanakkor számos kritikát is kapott.

Az osztrák jogalkotó szándéka, hogy az 1912 óta hatályban lévő iszlámtörvényt megújítsa, és rendezze a muszlimok jogállását. A törvényalkotást széles körben kísérte és kíséri vita Ausztriában, világszerte pedig sok országban, így a Vatikánban, Olaszországban és Németországban is felfigyeltek az új szabályozásra. Bár a jogalkotó előzetes konzultációkat folytatott, és egyeztetett az iszlám hivatalos képviseletével, egyes muszlim szervezetek bejelentették, panasszal fordulnak az alkotmánybírósághoz.

Az új törvény egyértelműen leszögezi az osztrák jog elsődlegességét az iszlám vallási előírásokkal szemben. Hatálya kiterjed az Ausztriai Iszlám Hitközségre (Islamischen Glaubensgemeinschaft in Österreich, IGGiÖ) és az Ausztriai Iszlám Alevita Hitközségre (Islamische Alevitische Glaubensgemeinschaft in Österreich)

A törvény a tiltások mellett előnyökhöz is juttatja az osztrák muszlimokat: így elősegíti a hivatalos munkaszüneti napok megtartását; a hadseregben, a büntetés-végrehajtási intézetekben és a kórházakban lehetővé teszi a vallási tevékenységet; illetve elismeri az iszlám étkezési előírásokat.

A törvény előírja az iszlám teológiai képzés indítását a bécsi egyetemen, s ehhez biztosítja a tanári erőforrást hat főig. Kimondja, hogy minden elismert iszlám vallási irányzat számára kell képzési lehetőséget biztosítani. Iszlám vallási közösségek alapítását a törvény a közösség tartós fennállásától, gazdasági önfenntartó képességétől és a társadalomhoz és államhoz való alapvető pozitív viszonytól teszi függővé. Kötelezi a közösségeket arra, hogy a leglényegesebb hitiratokat, így például a Koránt az ország hivatalos nyelvén elérhetővé tegyék. Kötelezik továbbá a vallási közösségeket arra, hogy megszervezzék és felügyeljék a hitoktatást. Megtiltja azonban, hogy autonóm iszlám egyesületek hittérítést végezzenek. Előírja, hogy az iszlám közösségek a működésükhöz szükséges finanszírozást maguk biztosítsák, illetve belföldi forrásokból fedezzék, azonban a külföldről való finanszírozást a törvény egyértelműen tiltja. Az iszlám közösségek státusza elismeréséről határozni a szövetségi kormány jogosult.

A jogszabály elfogadását hónapokon át tartó vita előzte meg. Bírálói szerint az új törvény hozzájárulhat ahhoz, hogy nőjön az „általános gyanakvás” az ausztriai muszlim kisebbséggel szemben, és a külföldről történő finanszírozás tilalma veszélyezteti a közösségek fennmaradását. A török vallásügyi hivatal már jelezte tiltakozását, főként a külföldről való finanszírozás tilalmával nem értenek egyet. Az Ausztriában működő 300 imám közül hatvan külföldről kapja járandóságát, így a törvény rendelkezése miatt nekik el kell majd hagyniuk az országot.

Bírálta a törvényt a muszlim ifjúságot tömörítő szervezet is, akik polgári tiltakozást kezdeményeztek, és már több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek.

A jogszabály kapott pozitív visszajelzéseket is muszlim részről. Ednan Aslan iszlám hitoktató szerint a törvény azáltal, hogy megtiltja a közösségek külföldről való finanszírozását, lehetőséget ad a muszlimoknak arra, hogy valóban otthonra találjanak Ausztriában.

A törvény az egyházak körében is vitát váltott ki. A katolikus püspöki konferencia lemondott a véleménynyilvánításról a jóváhagyási eljárás során, ami messzemenő egyetértésüket feltételezi. Ezt egyébként több püspök személyes megszólalása is megerősítette. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az „általános gyanakvás” minden megnyilvánulását kerülni kell. A katolikus szervezetek nem voltak egységesek a törvény megítélésében: míg a Pro Oriente üdvözölte a törvényt, addig mások, mint például a Katolikus Társadalmi Akadémia, kritikát fogalmaztak meg. Az ortodox és keleti ortodox egyházak pozitívan fogadták a jogszabályt, de a református egyház komoly aggályait fogalmazta meg.

A vita a törvény elfogadásával nem fejeződik be – több muszlim szervezet, így az egyik legnagyobb török egyesület, az ATIB panaszt kívánnak benyújtani az alkotmánybírósághoz.

Muszlimok Ausztriában

Az új törvény szabályozza a muszlimok jogállását Ausztriában, nem egyértelmű azonban, hogy hány muszlim számára. A törvény az Ausztriai Iszlám Hitközségre (IGGiÖ) és az Ausztriai Iszlám Alevita Hitközségre vonatkozik. E két vallási közösségen kívül azonban számos iszlám közösség van Ausztriában, szunnita, síita és alevita irányzatok, melyek részben elutasítják az iszlámhoz való tartozást. Az egyesületi törvény alapján számos iszlám vallási közösség szerzett egyesületként jogi státuszt, melyek teljesen függetlenek az IGGiÖ-től, és tagjai nemzeti hovatartozása határozza meg őket.

Arról sincsenek pontos adatok, egyáltalán hány muszlim él Ausztriában. Becslések szerint Ausztria 8,5 millió lakosa közül mintegy 600 ezer muszlim. A legnagyobb muszlim vallási közösség, az IGGiÖ 350 ezer tagot számlál.

Fotó: Wikipedia, fpoe-ooe.at

Magyar Kurír
(té)