A megbékélés első lépcsőjét megtettük az elmúlt években, nagy változások történtek a szlovák nemzetiség életében Magyarországon, iskolákat indíthattak újra, és intézmények újulnak meg – emelte ki ünnepi beszédében a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós hozzátette, fontosnak tartják a hiten keresztüli megmaradást, ezért támogatják a nemzetiségek templomainak felújítását. Így újult meg a szlovák nemzetiségiek által látogatott békéscsabai és mátraszentimrei templom is.
Völner Pál, a térség országgűlési képviselője elmondta, széles körű összefogás segítette a pilisszentléleki templom felújítását, a hely erejét azonban a település közössége jelenti, mely őrzi a hagyományokat, és élettel tölti meg az épület falait.
Az ünnepségen részt vett Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója is.
*
Pilisszentlélek katolikus templomának felújítása két évig tartott, lecserélték a tetőszerkezetet, a nyílászárókat, és eredeti állapotába állították vissza a templom tornyát, új elektromos hálózatot alakítottak ki, helyreállították a díszítőfestést, valamint mészkőlapokkal burkolták a templomhajót, ahová új padok kerültek.
A beruházáshoz az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az esztergomi önkormányzat és a Bethlen Gábor Alapítvány járult hozzá. További pályázati források mellett a munkálatokat a Országos Szlovák Önkormányzat is segítette.
*
Az Esztergom közelében fekvő Pilisszentlélek templomáról az első feljegyzés 1836-ból származik. A templomot egy korábbi kápolna átépítéséből alakították ki. A beruházást Scitovszky János esztergomi érsek közbenjárásával a királyi kamara végezte 1857-ben.
A Szentlélek-templomot először 1938–39-ben újították fel, két oldalhajóval bővült ekkor, így nyerte el 150 négyzetméteres alapterületét. Az 1960-as években készült belső díszítés Kákonyi Asztrik és Forró Kamill ferences szerzetes művészek, valamint Kákonyi István festőművész munkája.
Pilisszentlélek környékét 1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta, IV. László 1287-ben pálos kolostort alapított itt. A török időkben a kolostor és a körülötte épült falu elpusztult.
András üveges mester 1703-ban költözött a völgybe. Műhelyéről, melyben palackokat és zöld színű üvegeket gyártottak, Hutának nevezték a helyet. A pálosok 1740 körül Nyitra vármegyéből, majd az 1830-as években Gömör vármegyéből tótokat telepítettek a területre. Az itt élők mészégetéssel, fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Forrás és fotó: MTI/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria