Merre tovább, mozifilm? – Járvány után, kultúrharc közben

Amiről néhány éve még csak a legpesszimistább jóslatok szóltak, idén tavasszal bekövetkezett: mély álomba szenderült az egész filmvilág. Forgatások álltak le, produkciós előkészületek maradtak félbe, mozibemutatókat kellett elhalasztani, hiszen maga a mozizás mint közösségi élmény vált lehetetlenné.

Mozihalál?

Hollywood nagystúdiói sorra új időpontokat kerestek a legértékesebb látványfilmjeiknek, és néhány, vélhetően kisebb nyereséget ígérő alkotással kapcsolatban lemondtak a filmszínházas bemutatóról (Trollok a világ körül, Scooby, Capone, Artemis Fowl, A Greyhound csatahajó). A nyári látványfilmes szezon elmaradásával szemben két stúdió próbál dacolni: a Warner Chrispoher Nolan új presztízsmoziját, a Tenet című filmet mutatja be augusztus 13-án, a Disney pedig egy héttel később remél bevételt élőszereplős Mulan filmjének premierjétől. Ennek fényében igen sűrű moziőszre számíthatunk – hacsak közbe nem szól a koronavírus-járvány esetleges második hulláma.

Győztesek és vesztesek

A hónapokig tartó mozihiány érthetően felértékelte az alternatív filmnézési lehetőségeket, melyek közül talán a streaming-csatornák és az online filmkölcsönzők nyerték a legtöbbet. Évek óta tartó kötélhúzás tárgya, hogy mennyire óvja a mozizás élményét a filmvilág. A vírusjárvány, úgy tűnik, ebben is döntő változást hozott: a moziforgalmazók és a nagystúdiók kénytelenek számolni azzal, hogy a közönség filmszínház helyett inkább otthon szeretne filmet nézni, és ezért hajlandó külön fizetni is. Az HBO GO bejelentette, hogy internetről elérhető sorozatainak nézettsége látványosan megugrott, a Netflix pedig új közönséget szerzett. A Tigrisvilág (Tiger king) excentrikus sorozat és a Tyler Rake: A kimenekítés (Extraction) című akciófilm valós érdemein felül került az érdeklődés középpontjába (az előbbiből a siker hatására játékfilmes változat is készül). A Michael Jordan és a Chicago Bulls kosárcsapat kilencvenes évekbeli menetelését bemutató Az utolsó bajnokságig (The last dance) dokusorozat premierjét viszont a járvány hatására előrehozták áprilisra. Nem csoda, hogy esemény híján mindenki erről beszélt a sportvilágban.

Régi vitatéma a filmek világában az úgynevezett forgalmazási ablak: az az időtartam, amíg a frissen bemutatott film mozikban látható, hogy utána blu-rayen vagy online tékában folytassa pályafutását. A járvány hatására a Universal Stúdió bejelentette, hogy ezt az ablakot több jövőbeli filmje esetében a minimumra csökkenti, amivel két nagy mozihálózat haragját is kivívta (AMC, CineWorld – az utóbbihoz tartozik a magyarországi Cinema City hálózata is). A harcos nyilatkozatok mögött kőkemény pénzügyi érdekek munkálnak, ám valószínű, hogy a kedélyek csillapodásával folytatódik majd a forgalmazási ablak szűkülése, vagyis a mozis és az otthoni filmnézés közötti határvonal elmosódása.

Azt hinnénk, hogy a nagy befektetést igénylő, gyakran kiábrándítóan egysíkú látványfilmek időleges visszaszorulásával előtérbe kerülhetnek a kis- vagy közepes költségvetésű, karaktervezérelt drámák és vígjátékok. Két magyar forgalmazó is próbálkozott online mozizással (Cinego, Távmozi), Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje pedig magyar filmtörténetet írva az interneten mutatkozott be. Ez a műfaj azonban lassan évtizedek óta halódik már (nem függetlenül a számítógépes trükkök és a szuperhősök vásznon való feltűnésétől), amin az idei koronavírus-járvány okozta vákuum aligha segít. A forgatókönyvi kreativitás túlnyomó része mára amúgy is jórészt átköltözött a kisképernyőre, többnyire sorozatok formájában.

Lángoló indulatok

Másfél hónappal ezelőtt, május 25-én a színes bőrű George Floyd egy rendőri túlkapás következtében meghalt Minneapolisban. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, tüntetések kezdődtek Amerikában, és ma már ott tartunk, hogy világszerte egyre több kulturális vívmányról igyekeznek elhitetni önjelölt kultúrharcosok, hogy be kellene tiltani, ugyanis nem a korunkban helyesnek tartott értékrendet közvetítik.

A magasra csapó indulatok első körben a rendőrség felé irányultak, ennek következtében a Paramount harminc év után véget vetett a Cops (Rendőrök) című dokumentumsorozat sugárzásának. A széria gyakorlatilag egy évtizeddel megelőzte a reality műfaj térhódítását azzal, hogy az intézkedő rendőrökhöz forgatócsoport csatlakozott, és valós helyzetekben mutatta be az egyenruhások tevékenységét. A sorozatról – és általában az amerikai rendőr-sorozatokról – már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy idealizálja a rendőröket (bizalmat keltve irántuk a lakosság körében), és bizony tendenciózusan többször mutat színes bőrű letartóztatottakat a valóságos számarányoknál. Ugyanígy vegyes fogadtatást szült, amikor az HBO bejelentette, hogy kiveszi online filmtárából a tízszeres Oscar-nyertes Elfújta a szélt, amiért az nem ítéli el eléggé a déli, rabszolgatartó társadalmi berendezkedést. Mi több, a BBC megszabadult a szatirikus Waczak szálló sorozat egyik epizódjától, a Netflix pedig eltávolította kínálatából a Trópusi vihar című parodisztikus vígjátékot – az indoklás mindkettő esetében az, hogy állítólag a feketék kárára viccelődnek bennük.

Az incidens nyomán újra szárnyra kapott és gyorsan világjelenséggé vált a #BlackLivesMatter mozgalom, amely immár szobrokat dönt, és lázít mindenféle hatalom ellen. Hangadóinak mindent elsöprő érve a rasszizmus. A mozgalom radikális antikolonializmusa (mely mindent az éppen elnyomottnak gondolt csoportok nézőpontjából láttat) nem hagy teret az árnyalt gondolkodásnak, és az övétől eltérő véleményeket nem értelmezni, hanem eltörölni akarja. Mindez gyanúsan ismerős számunkra itt, Közép-Európában, ahol nemrég kétféle totalitarizmus is el akarta törölni az emberi történelem neki nem tetsző korszakait. A párhuzam nem véletlen: a nyugati világban újfajta kultúrmarxizmus hódít, amely „a dicső elődök” türelmetlenségével próbálja előírni széles tömegek számára, hogy mit gondoljanak. A sajátos kampány előtt a szórakoztatóipar nagyvállalatai is meghajoltak, jórészt túlzott megfelelési kényszerből, valamint azért, mert attól tartanak, hogy elveszíthetik a hitelességüket a fogyasztóik szemében. A demonstratív kiállásra pedig a járvány elvonulásával egyre több rendezvényen adódik látványos lehetőség.

*

Az HBO néhány napnyi hezitálás után újra elérhetővé tette az Elfújta a szélt egy film előtti értelmező felirattal kiegészítve. Győzött a józan ész, gondolhatnánk. Ám ha nyílt és higgadt vita helyett önkényes (és gyorsan avuló) lábjegyzetekkel kezdjük ellátni a minket körülvevő kultúrát, azzal lassanként leszoktatjuk magunkat a gondolkodásról. Ami – engedtessék meg a radikális párhuzam – sajnos egy világjárvánnyal is összemérhető veszélyeket hordoz.

Fotó: Wikimedia Commons

Paksa Balázs

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata a 2020. július 12-i Új Ember Mértékadó mellékletében jelent meg.