Milassin Bertalan Miklós püspökre emlékeztek Székesfehérváron

Milassin Bertalan Miklós 1736. május 1-jén született a Bács megyei Csávoly községben. A 18. századi Magyarországon a paphiány igen nagy volt, ezért őt még teológiai tanulmányainak befejezése előtt, 1760-ban felszentelték. A tabáni és Buda környéki délszláv lakosság körében végzett lelkipásztori feladatokat, majd 1761-től Itáliában tanult és tanított. 1767-től tábori lelkész, 1782-től tábori esperes lett. Fáradhatatlansága és személyes bátorsága miatt felfigyelt rá II. József is. A császár gyóntatója lett 1788-ban, aki szolgálataiért hálából kinevezte fehérvári püspöknek 1790. január 19-én. 1790. szeptember 8-án Budán szentelték püspökké, és október 11-én ünnepélyesen elfoglalta főpapi székét. Megvalósította elődjének álmait: 1801-ben megnyithatta kapuit az idős papok otthona, a következő esztendőben az egyházmegyei szeminárium is a hajdani kármelita rendház épületében. József nádor személyében támogatóra talált, s így 1802-ben megnyílhatott a fehérvári papnevelő intézet. 1802-ben befejezte a kor elvárása szerinti reprezentatív püspöki székház felépítését is. A copf stílus kiemelkedő alkotása a palota. 1809-ben szélütés érte, mely után 1811. július 2-án hunyt el, a székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.