Minden anyák napja

Az anyaság kifejezésére talán nincs is szebb szó annál, mint amit a magyar nyelvben találunk: édesanya. A kifejezésben benne van a tej íze, amellyel hónapokig, talán évekig táplálja egy asszony a gyermekét. Benne van az az életre szóló kötődés, ami nem szűnik meg a köldökzsinór elvágásával. És ott van benne az egész életen át tartó, éltető aggodalom, ami akkor kezdődik, amikor a nő megérzi dobogni a szíve alatt azt a másik szívet. Az anyasággal Isten teremtői munkájába kapcsolódunk be, hogy az üdvösség terve megvalósulhasson, ha eljön az ideje.

Példaképek

Már az ókortól kezdve fontosnak tartották, hogy méltón köszöntsék az anyákat. A görögök egykor az istenek anyját, vele együtt pedig az összes édesanyát ünnepelték. Az 1600-as évek Angliájában ez az ünnep jelentette a szolgálók számára a szabadnapot is, amikor hazautazhattak a családjukhoz. Amerikában 1914-ben vált hivatalos ünneppé az anyák napja.

Magyarországon 1925. március 8-án a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ünnepelte meg először az édesanyákat, a májusi Mária-tisztelethez kapcsolódóan, 1928-ban pedig már miniszteri rendelet volt arról, hogy az iskolai ünnepek között szerepeljen ez a nap.

Nem véletlen az anyák napjának és Mária hónapjának összekapcsolása: mindenki számára példakép lehet a Szűzanya, anyaságának alázata, amely már abban is kifejezést nyert, hogy igent mondott Jézusra. Ahogyan ránk is igent mondott egyszer, amikor Szent István király a halála előtt rábízta Magyarországot, mert tudta, az ő anyai kezébe és türelmébe kell helyeznie az országot, amely éppen akkoriban vált kereszténnyé. Ki más gondoskodásának, közbenjárásának, imáinak köszönhetnénk a sok magyar szentet?

Anyaszentegyháznak hívjuk Egyházunkat. Ez a megnevezés magában foglalja azt is, hogy miként viszonyulunk a közösséghez, amelyhez tartozunk: bizalommal fordulunk felé, hagyjuk, hogy tanítson és szeressen, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk. Ugyanazt a szabadságot tapasztalhatjuk meg általa, mint egy szerető anya által.

Szűz Mária mellett a másik legnagyobb példaképük és lelki támaszuk Szent Mónika lehet, az édesanyák védőszentje. Tizennégy éven át tartó imádkozásának köszönhetően végül a kereszténység ellen lázadó fiából, Ágostonból is szent lett. Mára a világ minden táján jelen van a Szent Mónika-közösség, ahol az édesanyák összegyűlnek, hogy együtt imádkozzanak a gyermekeikért.

Támasz

Az édesanyákat az égiek mellett a Földön is sokan segíthetik abban, hogy gyermekeik lelki élete kiteljesedhessen. A legtöbb nyelv gyönyörűen fejezi ki a lelki szülők szerepét: keresztanya, bérmaanya. Egykor így nevezték el azokat az embereket, akik a szentségben részesülőket kísérik, s ezzel megjelölték a szerepüket is: támasznak kell lenniük, olyan segítőknek, akik bármikor meghallgatják keresztgyermeküket, bérmagyermeküket, mellettük állnak, ha baj van, és imádkoznak értük. Régen ennek a szerepkörnek a betöltése jóval többet jelentett, mint manapság: ha valaki keresztszülővé lett, az egyet jelentett azzal, hogy a szülők rá bízták a gyermekük életét arra az esetre, ha velük történne valami, és nem tudnák felnevelni. Keresztszülőként sokan ma is nagyon komolyan veszik a feladatukat, és valóban úgy érzik, a szentség felvételének pillanatától felelősek a keresztgyermekükért életük hátralevő részében. Az édesanyák mellett most a keresztanyákat, a bérmaanyákat, a lelkivezetőket is szeretnénk köszönteni.

Megváltozott életek

Köszöntés és köszönet illeti azokat is, akik az örökbefogadás útján váltak szülővé. Vannak, akik azért döntöttek az örökbefogadás mellett, mert nem lehet saját gyermekük. Egyes családokban saját gyerekek is vannak, de a szülők úgy érzik, akad még hely az otthonukban olyan fiatalok számára, akiknek meghaltak a szüleik, vagy nem gondoskodnak a gyermekeikről. Ezeket a fiatalokat sok esetben a mélyszegénységtől, a bizonytalanságtól és nem utolsósorban a szeretet nélküli gyermekkortól mentik meg az örökbefogadóik, akiknek sok olyan nehézséggel is szembe kell nézniük, amikkel a legtöbb édesanya nem találkozik: Vajon összeillünk? Megbízik majd bennünk? Vajon „anyának” fog szólítani valaha ez a gyermek? Meg tud nyílni előttem? Ezeknek a szülőknek a feladatai közé tartozik az is, hogy szembenézzenek választott fiuk vagy lányuk múltbeli sebeivel, hogy gyógyír legyenek a számára, és bebizonyítsák neki: bár mások számtalan alkalommal mondtak rá nemet, most már biztonságban van, van kire számítania.

Idén minden megváltozott körülöttünk, minden bizonytalanná vált. Tavaly ilyenkor az óvodák, az iskolák és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága is meglepetést készített az édesanyáknak. Idén ez az ünnep is otthonainkba zárva talál bennünket. Minden megváltozott? Nem. A mennyei Atya és a földi édesanya szeretete a nehézségek ellenére is ugyanaz maradt.

Farkas Kinga/NEK

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. május 3-i számában jelent meg.