Miről levelezett egymással két tudós pap a 19. század elején?

Egy gyümölcsöző barátság írásos emlékeit rendezte kötetbe a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársa, Csécs Teréz. A Szent Mór Bencés Perjelség, a Nemzeti Kulturális Alap és Győr Megyei Jogú Város támogatásával kiadott könyv találó címet kapott: Romert sokan, Floriánt csak kevesen ismerik. A kiadványt Sárai-Szabó Kelemen bencés perjel; Csécs Teréz, a kötet közreadója és Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér általános igazgatóhelyettese mutatta be a győri Esterházy-palotában.

A 2014/15-ös Rómer-emlékévhez kapcsolódik a magyar régészet atyjaként ismert bencés szerzetes naplóinak és levelezésének feldolgozása. Rómer Flóris tisztelői és életművének kutatói ugyanis ekkor emlékeztek a bencés szerzetes születésének 200., halálának 125. évfordulójára. Rómer Flóris és Ebenhöch Ferenc koroncói plébános, kanonok 1845 és 1888 között folytatott levelezésében a tudományos érdeklődés mellett szó esik családi és baráti kapcsolatokról, paptestvérekről, valamint a korabeli múzeumalapítókról, régészeti gyűjteményekről. A kötet nem egyszerű forrásközlés, a szövegek mellett gazdag illusztráció – a levelekről készült igényes felvételektől a Rómer és Ebenhöch számára fontos tárgyi emlékeket ábrázoló fotókig – juttatja közelebb a befogadót a levelek szerzőinek mélyebb megismeréséhez.

Sárai-Szabó Kelemen kiemelte, hogy a levelezésben a két tudós pap lelki rokonsága is megmutatkozik. A kötet beszédes címe egy, az ifjú Rómertől vett idézet, amellyel a bencés szerzetes utal saját személyének háttérbe állítására, arra, hogy nehezen nyílik meg mások előtt. Ezért is különleges, hogy paptestvérét, Ebenhöch Ferencet – a levelek tanúsága szerint – bizalmába tudta fogadni. Sárai-Szabó Kelemen atya köszönetet mondott Csécs Teréznek a Rómer-életmű gondozása és bemutatása iránti elkötelezettségéért, valamint Vertel Beatrix tervezőgrafikusnak, Mátéffy Balázsnak, a Mátyás-templom gyűjteményvezetőjének és Püspöki Apor fotóművésznek a kötet létrehozásában nyújtott segítségéért.

A gyűjtemény 296 levelet tartalmaz, a levelekhez átlagosan öt lábjegyzet csatlakozik, továbbá 312 irodalmi jegyzet, 573 tételes név- és 288 tételes helynévmutató segíti az olvasót a levelek értelmezésében – hangsúlyozta Horváth József, méltatva az igényes szerkesztői munkát.

Csécs Teréz elmondta, Rómer Flóris akkor ismerkedhetett meg a nála hat évvel fiatalabb Ebenhöch Ferenccel, amikor a szerzetes a győri bencés gimnáziumban tanított, de barátságuk egy Ferenc-napi ünnepséghez kötődik, a levelezésükben többször utalnak vissza erre az alkalomra mint barátságuk kezdetére. A kötet alapját a korábban Forster Központ néven működő örökségvédelmi intézet és a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteménye képezi. Rómer Flóris Nagyváradon halt meg, hagyatékának jelentős része az akkori műemlékvédelmi központba került. Több levél maradt fenn az Ebenhöch-örökségben, amely ma a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár tulajdonában van. További leveleket őriz még az Országos Széchényi Könyvtár Levelestára is.

A Rómer-életmű kutatója arról is beszélt, hogy a naplókból – amelyek a Rómer2015.hu honlapon digitális formában elérhetők – és a levelekből egy rendkívül aktív, nagy munkabírású, sokat utazó személy képe rajzolódik ki. Ha a tudományról van szó, mindig határozott volt a fellépése, ugyanakkor feltűnik szerénysége, önmaga számára szinte sohasem kért, folyton azt kereste, hogy miként szolgálhatja családtagjai, barátai és általában véve embertársai javát. Rómer Flóris elengedhetetlenül fontosnak tartotta a papság képzését, műveltségének gazdagítását. Ebenhöch Ferenc mesterként tekintett Rómerre, igyekezett „szellemileg felnőni” idősebb paptestvéréhez. Nem csupán műkedvelő és régészeti leletek gyűjtője volt, szakértelmét a káptalani levéltár rendezésében és szemináriumi előadások során is kamatoztatta.

A kiadványt a győri Szent Mór Bencés Perjelségen lehet megvásárolni.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: MekliZ Fotóstúdió, Győr Plusz

Magyar Kurír