Nagy István agrárminiszter Máriapócsra látogatott

Hazai – 2020. november 28., szombat | 20:00

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője társaságában érkezett Máriapócsra hazánk agrárminisztere. Nagy István a látogatás alkalmával megismerkedett a kegytemplom, illetve a könnyező Istenszülő-ikon történetével, közreműködött faültetésben, majd egy egyeztető tárgyaláson átvette azt az előterjesztést, amely Máriapócs hungarikummá nyilvánítására tesz javaslatot.

Egy hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén elfogadta a kérelmet arra vonatkozóan, hogy a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk bekerüljenek a Magyar Értéktárba. Az indítványozók szerint Máriapócs fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar görögkatolikusság történelmi-spirituális emlékeinek ápolásában, megőrzésében és gyarapításában, hűen azokhoz a tradíciókhoz, melyek a Magyar Görögkatolikus Egyházban már évszázadok óta léteznek.

Arról, hogy a jó ügy mellé állni nem volt hiábavaló dolog, Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke személyesen is meggyőződhetett: november 26-án egy tartalmas napot tölthetett el a településen.

Látogatását Orosz István kegyhelyigazgató vezetésével a fatemplomban kezdte, majd a kegytemplomban folytatta a miniszter. Itt megismerhette az 1696-ban kezdődött csodák, az Istenszülőt ábrázoló ikon könnyezéseinek történetét. A miniszternek a koronavírus-járvány miatt a hagyományos értetkőzésre (az a mozdulat, amikor fölmegyünk a kegykép elé, és annak másolatát, illetve az Istenszülő könnyeit száz évvel ezelőtt felfogó kendőcskét a tartóján át megcsókoljuk – a szerk.) nem volt lehetősége, de néma főhajtással tisztelgett égi Édesanyánk előtt.

Ezt követően Kocsis Fülöp metropolita, Orosz Atanáz és Szocska A. Ábel püspökök kíséretében a Családvárba tért át a delegáció. Az Agrárminisztérium tavaly novemberben indította el országos faültetési programját, hogy a klímaváltozás hatásaira az erdőgazdálkodás hatékony választ adhasson. Ennek részeként szimbolikus jelentéssel ültettek el hat cserjét Máriapócson. Egy az Agrárminisztériumot, egy a Kereszténydemokrata Néppártot, egy a Hierotheosz Egyesületet, a többi fa pedig a Görögkatolikus Metropólia egyházmegyéit képviselik.

A miniszteri látogatás egyezető üléssel zárult az Emmánuel Zarándokházban. Itt Nagy István elmondta, öröm volt számára megtapasztalni azt a nagy elszántságot és küzdést, amellyel a görögkatolikusok érveltek Máriapócsnak az értéktárba való felvétele mellett. Ennek jelentőségét még azok is érzékelték a bizottság tagjai közül, akik nem ehhez a vallási közösséghez tartoznak.

Nagy István szerint Máriapócs valóban vallások fölött áll, és arra segít felhívni a figyelmet, ami ennek a világnak annyira hiányzik: Jézus Krisztusra és Istenre.

„A teljesség, az egység megőrzésére tanít minket Máriapócs. Ez a hely olyan értéket képvisel, amire biztosan építhetünk ebben az identitásválsággal küzdő világban. Nem mindegy ugyanis, hogy dombokra vagy kősziklára építünk. Márpedig Jézus Krisztus, a kereszténység az az alap, amire építeni kell, ha a jövőnkre gondolunk” – mondta a miniszter, és hozzátette, ebben Máriapócsnak, a görögkatolikusoknak óriási szerepük van.

Nagy István elismerően szólt a Görögkatolikus Egyház munkájáról, s mint mondta, a nemzet megújulásában, a történelmi egyházaink között ennek a vallási közösségnek vezető szerepe van. Szerinte elengedhetetlen, hogy legyenek olyan élen járók, akik bátran megmutatják, hogy a maguk rítusában a 21. században sem idegenek, hiszen ezek a rítusok segítenek minket megtartani abban a hitben, azon az úton, amire aztán az egész építmény épül.

Végezetül a főpásztoroknak külön-külön is megköszönte fáradhatatlan munkájukat, s biztosította őket arról, hogy egyházi szolgálatukat segíteni fogja a magyar kormány.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szintén sokat fáradozott, mondhatnánk „lobbizott” azért, hogy a Magyar Értéktárba bekerüljön Máriapócs. Görögkatolikus hívőként nemcsak a testületben, hanem korábban is kifejezte az értékeket, amelyeket egyházától kapott. Mint mondta, több mint húszéves parlamenti munkája során mindig igyekezett a görögkatolikusságát, e vallási közösséget méltón képviselni.

Azt is felidézte, hogy a Jóisten kegyelméből született meg benne egykor az a gondolat, hogy Máriapócsot az Országgyűlés is nemzeti kegyhelynek minősítse. Erre 2012-ben, a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi évében kerülhetett sor. Majd pedig ő tett javaslatot a Magyar Értéktárba való felvételre is, ahová korábban már Csíksomlyó is bekerülhetett mint az összmagyarságot képviselő búcsújáró hely. A következő lépés, hogy hungarikummá nyilvánítsák Máriapócsot. „Ez az elképzelés is sok támogatóra talált, így minden esély megvan rá, hogy a bizottság következő ülésén az erről szóló felterjesztést elfogadja” – mondta a frakcióvezető, és az erről szóló írásos kérvényt át is nyújtotta a miniszternek.

Kocsis Fülöp metropolita megköszönte a Görögkatolikus Egyház munkájáról mondott elismerő szavakat Nagy István miniszternek. „Nem először halljuk, ám engem mindig meglep, mert azt érzékeljük, hogy ennél sokkal többet is tehetnénk, viszont annak örülök, ha van látszatja a munkánknak. Kis egyház vagyunk, eredményeinket az Istenszülőnek és az Úristen kegyelmének tulajdonítjuk” – hangsúlyozta a főpásztor, és hozzátette, egyházuk történetében számos olyan csoda történt, amit a máriapócsi Istenszülőnek lehet tulajdonítani. Ilyen volt például az, hogy Magyarországon a legnagyobb diktatúra idején, 1950-ben Dudás Miklós püspöknek köszönhetően megalakulhatott a görögkatolikus papnevelő intézet, majd szeminárium. S csoda az is, hogy a karhatalom törekvései ellenére végül nem olvasztották be a magyar görögkatolikusokat az ortodoxok közé.

„Ilyen csodákkal segít minket a Jóisten, és azt is egy csodának tartjuk, hogy Európában ilyen különleges helyet foglal el Lengyelország és Magyarország, ahol vállaltan keresztény szemléletű vezetés alakult ki. Mi ezért imádkozunk is, hiszen a bizánci egyházban a királyért, a király családjáért, az ország vezetőiért is mindig imádkozni kell” – folytatta a metropolita.

Végezetül Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés képviselője megerősítette, hogy Máriapócs az Európai Örökség címet is megpályázza, melynek elnyeréséhez szintén kérik a kormány támogatását.

Az Európai Örökség címet azzal a céllal hozták létre, hogy erősítse a közös európai identitást, valamint növelje azoknak a helyszíneknek az ismertségét és értékét, amelyek fontos szerepet töltöttek be közös történelmünkben és kultúránkban, illetve az európai integrációban.

Az Európai Örökség cím különbözik a kulturális örökség területén meglévő más kezdeményezésektől, mint például az UNESCO Világörökség Listájától vagy az Európa Tanács kulturális útvonalaitól, amennyiben a címet csak olyan helyszínek viselhetik, amelyek Európa és/vagy az Európai Uniót létrehozó integráció történetében kulcsszerepet játszottak; nem a helyszín szépsége vagy építészeti érdeme, hanem szimbolikus értéke számít; nem a helyszínek megőrzése, hanem az ott folytatott tevékenységek és oktatási vetület állnak a középpontban, különös tekintettel a fiatalokra; elősegítik és erősítik a címet viselő helyszínek közötti kapcsolatokat, az egymástól történő tanulás érdekében, új lendületet adva a címet viselő helyszíneknek.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria