Nagyböjti kalendárium – 2017. március 18.

Az istenszeretetben gyökerező felebaráti szeretet elsődlegesen minden egyes hívő feladata, ugyanakkor az egész egyházi közösség feladata is minden szinten: a helyi közösségektől kezdve a részegyházakon (egyházmegyéken) át az egész világegyházig. Az Egyháznak mint közösségnek is gyakorolnia kell a szeretetet. Ez viszont megköveteli, hogy a szeretetnek meglegyenek a szervezetei ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot rendezetten tudja végezni. E feladatnak a tudata az Egyházban kezdettől fogva fontos volt: „Mind, akik hívők lettek, egy közösséget alkottak, és mindenük közös volt. Birtokaikat és javaikat eladták, és árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek” (ApCsel 2,44–45). Lukács ezt úgy mondja el, mint az Egyház egyik meghatározását, melynek lényeges elemei közé számítja az „apostolok tanításához”, a „közösséghez” (koinónia), a „kenyértöréshez” és az „imádsághoz” való ragaszkodást (vö. ApCsel 2,42). Az itt részletesebben le nem írt „közösséget” (koinóniát) a korábbi versekben bemutatta: közösségük éppen abban állt, hogy a hívőknek mindenük közös volt, s közöttük többé nem létezett a szegény és a gazdag különbsége (vö. 4,32–37). Az anyagiak közösségének e radikális formája természetesen az Egyház növekedésével nem volt fenntartható. A lényegi mag azonban, amit megjelenített, megmaradt: a hívők közösségében nem lehet olyan szegénység, hogy valakitől megtagadják az emberhez méltó élet szükséges javait.

(Deus caritas est, 20.)

Istenünk, te már ezen a földön mennyei javakban részesítesz minket, amikor szentségeiddel belekapcsolsz mennyei életedbe. Kérünk, kormányozz minket földi utainkon, és vezess el örök világosságodra. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

Magyar Kurír