Napi sajtószemle

Az ujszo.com Ferenc pápa megköszönte a lengyeleknek az adományt, amit II. János Pál jelentett címmel tudósít arról, hogy a lengyel televízióban és a rádióban közvetített üzenetében köszönetet mondott a lengyel népnek és a lengyel egyháznak Ferenc pápa azért az adományért, amelyet II. János Pál jelentett a világnak, hangsúlyozva: II. János Pál pápa "gazdagabbá tett minket", és továbbra is inspirációt jelent az egyháznak. "Még mindig hatnak ránk szavai, írásai és cselekedetei… Mind tudjuk, hogy mielőtt Krisztus és az egyház szolgálatában bejárta a világot, Lengyelországban nőtt fel és ott formálódott a szíve" – fogalmazott a Szentatya. Egyúttal megemlítette: 2016-ban Lengyelországba látogat a katolikus ifjúsági világtalálkozóra, amelyet Krakkóban rendeznek meg. Karol Wojtyla ott volt bíboros, mielőtt 1978-ban pápává választották.

A maszol.ro Agyoncsapott egy embert II. János Pál pápa keresztje, az ujszo.com II. János Pál tiszteletére emelt feszült ölt meg egy zarándokot címekkel számolnak be arról, hogy agyoncsapott csütörtökön egy húszéves fiatalembert, Marco Gusminit egy harminc méter magas feszület a Brescia közeli Cevóban, Észak-Olaszországban. A fakeresztet, rajta a hatalmas Krisztus-szoborral II. János Pál pápa 1998-as látogatása alkalmából szentelték fel, és éppen az előtt három nappal zúzta halálra a szerencsétlen fiatalt, hogy az egykori pápát a Vatikánban szentté avatják. A maszol.ro megjegyzi: a kereszt nem hagyományos feszület volt, hanem egy kábelekkel tartott installáció, amely ahhoz hasonlóan görbült előre, ahogyan például a skorpió farka. Az olasz lapok furcsa egybeesésként megjegyzik, hogy a szerencsétlenül járt fiatal a XXIII. János pápa utcában lakik Lovere településen, márpedig XXIII. Jánost is szentté avatják vasárnap II. János Pállal együtt. Marco Gusmini egy kiránduló gyerekcsoportot vezető tanár volt.

A Magyar Nemzet (14.o.) Magánzarándokként Rómába címmel az Origo.hu-ra hivatkozva számol be arról, hogy Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: Orbán Viktor miniszterelnök magánzarándokként megy Rómába XXIII. János és II. János Pál pápák vasárnapi szentté avatására, az állami delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti.

A nyugatijelen.com Egymás ajándékaiként megélni az együttlétet címmel ad hírt arról, hogy szerdán este az arad-ségai Kis Szent Teréz-plébániatemplomban bemutatott koncelebrációs szentmisével emlékeztek meg a jelenlevő lelkipásztorok arról, hogy 1983. június 19-én Jakab Antal püspök Gyulafehérváron pappá szentelte őket. A 21 végzős közül 14-en voltak jelen, volt aki betegség, mások családi gyász miatt hiányoztak, az egyik papnak pedig Rómába kellett utaznia II. János Pál pápa szentté avatási szertartására. Balázs Károly, Balogh László, Benedek Sándor, Hajdú János, Illyés Imre, Kovács Árpád, Oláh Dénes, Papp László, Pál Antal, Pántya Elemér, Tóth József, Németh László, Svedig József és a házigazda-szervező, Király Árpád főesperes, plébános azonban részt vett a szentmisén, illetve az utána megtartott baráti együttléten. A szentmise főcelebránsa Hajdú János volt. Szentbeszédében Papp László marosvásárhelyi plébános a közösségi megtartó erőt, az erdélyi magyarságot, illetve a magyar egyházakat sújtó fogyás, a gyermekhiány, a fiatalok elvándorlás orvoslására az isteni gondviselést, illetve az egymásra való odafigyelés, törődés fontosságát emelte ki. Az újratalálkozás örömét, boldogságát a meghívóban szereplő idézettel sommázta: „Nincsenek véletlen találkozások az életünkben. Minden ember az életünkben egy teszt, egy büntetés vagy ajándék lehet. Úgy érzem, az osztályközösségünk a maga színességében – több szempontból is –, ajándék vagyunk egymásnak.”

A kronika.ro Lovas zarándoklat Budapestről a csíksomlyói búcsúra címmel adja hírül, hogy a csíkszentimrei Szántó Zsolt immár harmadszor járja be lóháton a Mária-út Budapest és Csíksomlyó közötti szakaszát. A tervek szerint pünkösd szombatján érkezik a csíksomlyói nyeregbe. Szántó Zsolt május 2-án indul el a budapesti Anna-rétről, az Országháznál tesz rövid kitérőt, majd a Hősök teréről kezdi meg tulajdonképpeni zarándokútját. A terv szerint 33 nap alatt érkezne meg Csíksomlyóra, és a pünkösdi búcsú helyszínén mongol jurtát állítana fel. A küldetés célja felhívni az emberek figyelmét az út során, hogy csakis kalákás összetartással, akarattal, a hit erejével lehet tenni valamit a nemzet megmaradásáért. Saját bevallása szerint „székely magyarnak lenni büszke gyönyörűség, de kihívás is egyben mai képmutató világunkban. A székely magyar nemcsak a becsületet és a bátorságot jelképezi, hanem megmaradásunk élő, verejtékes példája is.” Bárki csatlakozhat a missziós küldetéshez, aki annak céljával egyetért, bármekkora szakaszon is társul a zarándoklathoz. Ezzel kapcsolatban Szántó Zsoltnál lehet érdeklődni a +36 30 416 5123, valamint a +40 749 855 585-as telefonszámokon, illetve a szanto.zsolt1970@gmail.com drótposta címen.
Egyébként nem ez az egyedüli Budapestről induló és a Mária-úton haladó zarándoklat csíksomlyói úti céllal. A Mária Út Egyesület által szervezett negyvennapos pünkösdi gyalogos zarándoklat közel húsz résztvevője április 29-én kezdi meg útját, hozzájuk Máriapócsról, illetve Marosvásárhelyről is csatlakozhatnak csoportok.

A kronika.ro Gyermekotthon a nagykárolyi zárdában című tudósítása szerint felújítják a Nagykároly központjában lévő zárdát, melyben családi típusú gyermekotthon működik majd. A munkálatok költségeinek fedezésére a piarista nővérek pályázati úton szereztek támogatást az Európai Unió Regio programja révén, és a tervek szerint 2015 nyaráig megújul az ingatlan. A hírportál emlékeztet rá: a rend, melyet 1725-ben Károlyi Sándor telepített a városba, 2004 óta van ismét jelen Nagykárolyban. A nővérek az elmúlt években is felvállalták árva, illetve hátrányos helyzetű gyerekek segítését, nevelését. Jelenleg két lánycsaládban 22 kiskorút nevelnek a Kalazanczi Szent József-plébánia mellett lévő régi piarista rendházban, továbbá fenntartanak egy napközit is a zárda egyik melléképületében, ahol körülbelül 40 nagykárolyi gyerekkel foglalkoznak. „Szeretnénk bővíteni a tevékenységünket, mivel tapasztalataink szerint szükség volna erre, azonban a jelenleg rendelkezésre álló helyiségekben már nem férünk, nincsenek szabad ágyaink, szabad helyeink” – mondta Kürti-Bokor Judit nővér. Hangsúlyozta: a jövőben – a zárdába átköltözve – szeretnének egy fiúcsaládot és egy kisgyerekes családot is létrehozni, melybe kettőtől hétéves korig fogadnak lányokat és fiúkat. Amennyiben a felújítási munkálatoknak a végére érnek, megoldódnak a férőhelyekkel kapcsolatos problémáik. A gyermekotthonban a tervek szerint a lakószobák mellett közösségi termeket, ebédlőt, valamint tanulószobákat alakítanak ki, továbbá lesz egy kápolna is a közösségi teremben.
A nagykárolyi zárda a Károlyi grófi család, valamint Lajcsák Ferencz nagyváradi püspök adományaiból, továbbá a katolikus hitközség hozzájárulásával 1892-ben épült, hatosztályos elemi iskolaként és árvaházként működött a ‘48-as államosításig. Ekkor a Páli Szent Vincéről elnevezett szatmári irgalmas nővéreknek el kellett hagyniuk az épületet. Ezt követően általános iskolát alakítottak ki benne. Most műemléki környezetben lévő ingatlanról lévén szó, a vonatkozó előírásoknak megfelelően újítják fel az épületet, mely körül parkosítani is kívánnak majd.

A Népszabadságban (11.o.) Tanács István Utóélet címmel ír arról, hogy bár a baloldali összefogás, köztük az MSZP, súlyos vereséget szenvedett az április 6-ai parlamenti választáson, Mesterházy Attila volt miniszterelnök-jelölt, a szocialisták elnöke nem mondott le, igaz, kihívója sincs nagyon. A lehetséges utódjaként emlegetett Botka László esetleges pártelnökként többek között azért is kapna a fejére a „sajátjaitól”, „mert könnyen szót ért a klérussal – korábban Gyulay, most Kiss-Rigó püspökkel.”

A Magyar Hírlap (Tízezerrel több… 2.o.) és a Világgazdaság (Tízezerrel többen… 8.o.) beszámolói szerint Ábrám Tibor főgondnok a Magyarországi Református Egyház zsinatának ülésén közölte: már 126 ezer fiatalt oktatnak hittanra az idén, ami tízezerrel több diákot jelent, mint egy évvel korábban. Papp Kornél, a zsinat oktatásügyi irodájának vezetője közölte: a hittanoktatásban 726 lelkipásztor vesz részt, ezenkívül 180 világi hittanoktatóval kötöttek megbízási szerződést.

A karpatinfo.net Keresztet állíttat Dörner György az Új Színházban címmel közli, hogy keresztet állíttat Magyarország első Keresztény Színházi Fesztiválja alkalmából az Új Színház igazgatója, Dörner György, azzal a céllal is, hogy minden évben megemlékezzenek a legelső rendezvényről. Nagy Kristóf fafaragó művész műalkotását az esemény nyitónapján, május 16-án avatják fel a színházban. A teátrum közleménye szerint a fakereszt fontos jelképe az első magyar Keresztény Színházi Fesztiválnak és megtestesíti mindazt, amit a rendezvény képvisel. "Célunk, hogy az Európában feledésre ítélt kereszténységet, keresztény kultúrát felélesszük a színház és a zene eszközeivel. Bízom benne, hogy az 1 méter 75 cm magas, tölgyfából készült alkotás méltó jelképe lesz a fesztiválnak, amely egyben az első lépés a hagyományteremtés útján" – fogalmaz Dörner György. A direktor nem először dolgozik együtt Nagy Kristóffal, a művész készítette a Jézusfaragó ember című előadásban látható Jézus-szobrot is. A hírportál megjegyzi: az egyhetes rendezvénysorozaton formabontó produkciók és templomi előadások is láthatók, meghívtak egy madridi társulatot, emellett beszélgetések és koncertek is szerepelnek a műsorban. A programok két helyszínen, az Újszínházban és a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban zajlanak Böjte Csaba ferences szerzetes fővédnökségével, aki a nyitónapon a fakereszt felavatásán is részt vesz.

Magyar Kurír