Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Ultimátum Hongkong kormányzójának című összeállítása szerint az ázsiai országban hatalmas tömegtüntetéssé terebélyesedett a fiatalok múlt hét elején kezdeményezett, a fennálló rendszerre eleinte teljesen ártalmatlannak látszó megmozdulása. Tízezrek tiltakoznak Peking demokráciát korlátozó intézkedései ellen. A cikkíró kiemeli, hogy a demonstrációt szervező Occupy Central egyik vezetője a 82 éves Joseph Zen Ze-kiun bíboros, aki 2009 óta nyugalmazott püspök, ismert emberi jogi aktivista. Már júniusban is menetet szervezett a városban, melyen a demokráciáért tüntettek. Amikor pedig szombaton a fiatal tüntetők segítségre szorultak, elsők között követelte, hogy az Occupy is csatlakozzon a megmozduláshoz. „Elérkezett az ideje annak, hogy végre tényleg megmutassuk: szabadok akarunk lenni s nem rabszolgák” – jelentette ki a tömeg előtt. Amikor azonban a rendőrség könnygázt vetett be a fiatalok ellen, arra kérte őket, menjenek haza. „Nem tekinthető igazi győzelemnek, ha az emberi élet feláldozása árán történik” – mondta a bíboros. 

A Maszol.ro Újra megjelent Káldi György bibliafordítása címmel ad hírt arról, hogy a Tinta Könyvkiadó bemutatta legújabb reprint kötetét.  Az 1200 oldalas nagyalakú biblia pontos mása az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordításnak – közölte a kiadó vezetője. Kiss Gábor elmondta: a könyv az eredeti teljes Káldi-biblia laponkénti digitalizálásával készült. A kötészet során úgynevezett félbőr kötést alkalmaztak. A 9 centiméter vastag biblia könyvtestét a hagyományos módon, kézzel festették téglavörös színűre, vagyis „élmetszéssel” látták el. A biblia a Tinta Könyvkiadó, a Pytheas Könyvmanufaktúra és a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár közös munkája. A kiadó vezetője kiemelte, hogy Káldi György 1626-ban Bécsben kinyomtatott bibliafordítása, az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítás egy kétszáz éves fejlődés csúcspontja, a magyar bibliafordítási kísérletek lezárása. Káldi György jezsuita szerzetes fordításának jelentőségét az is mutatja, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak – kisebb javításokkal – 1971-ig ez volt a hivatalos Szentírása. Kiss Gábor kitért arra is, hogy a Káldi-biblia és a 36 évvel korábban, 1590-ben megjelent protestáns vizsolyi biblia együtt igen nagy hatással volt a magyar nyelvre. A két magyar nyelvű bibliából számos szó, szófordulat, közmondás vált a mindennapi nyelv részévé. Példaként említette a bibliai eredetű júdáscsók, tamáskodik, ádámkosztüm, matuzsálem szavak mellett a mosom kezeimet, a tiltott gyümölcs, a tékozló fiú, a salamoni ítélet szókapcsolatot, valamint az „Elsőkből lesznek az utolsók”, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”, „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”, „Aki keres, az talál” közmondást.

Kiss Gábor beszélt arról is, hogy a magyar nyelvre átültetés során a fordítók automatikusan a latin betűket használták, ezért „meg kellett küzdeniük” a latin nyelvben nem szereplő ö, ü, gy, zs hangok leírásával. A kiadó vezetője ismertette, hogy míg a protestáns vizsolyi bibliából körülbelül száz eredeti példány maradt fenn, addig a katolikus Káldi-bibliából több száz megmaradt. Ennek egyik oka az lehet, hogy a Káldi-féle bibliát nem forgatták olyan gyakran, mint a vizsolyit. A protestánsoknál ugyanis kötelező és népszerű volt a bibliaolvasás, így a bibliákat a mindennapos használtat során „elnyűtték”. Ezzel szemben a katolikusok úgy tekintettek a magyar nyelű bibliára, mint amit „felügyelet mellett kell olvasni”. A Káldi-biblia példányai ritkábban kerültek családokhoz, többnyire érseki, püspöki könyvtárakban tartották, és így megőrizték őket. A Káldi-biblia reprint kiadása a Tinta Könyvkiadónak a magyar nyomtatott múlt feltárását célzó programja keretében jelent meg.    

Káldi György 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott Szentírás-fordításán. Első kézirata 1605–1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes magyar nyelvű katolikus Szent Biblia általánosan elterjedt, és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.

A Magyar Nemzet (Jézus… 10. o.) beharangozza, hogy ma este hat órakor a budai Várban, a Magdolna-toronyban Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba műveiből nyílik kiállítás Jézus élete címmel. Beszédet mond Nagy Márta egyetemi docens, az esten marimbán (afrikai, illetve közép-amerikai eredetű, keményfából készült ütőhangszer – A szerk.) közreműködik Szilvási Evelin.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír