Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (7. o.) Mező Gábor Ferenc pápa ösvénye címmel idézi a Szentatyát, aki a héten különösnek nevezte, hogy amikor felszólal a szegények, gyengék, védtelenek érdekében, „…valakinek úgy tűnik, hogy a pápa kommunista. Nem értik meg, hogy a szegények iránti szeretet az evangélium középpontja. Tehát a föld, az otthon és a munka szent jog, ez az egyház társadalmi tanítása.” A cikkíró hozzáteszi: a szegények iránti szeretet miatt fordultak az emberek Jézus felé, s erről az ösvényről tértek le később annyian. Mező Gábor azt is felidézi, hogy Ferenc pápa szeptemberben imát mondott a doberdói osztrák–magyar katonai temetőben az ott nyugvó hősi halottakért. „Ha másért nem, mi, magyarok, az első világháború kollektív bűnösei és legfőbb vesztesei már csak ezért is hálásak lehetünk… Ferenc pápa összeköt minket. Magyart az olasszal, vesztest a győztessel, világit, ateistát a hívővel, szegényt a gazdaggal. Becsüljük meg, hogy egy ilyen személyiség a katolikus egyház vezetője. Olyan kőszikla, akire mindig rátámaszkodhatunk.”

A Népszabadság (13. o.) Istent követelt az ősrobbanás? címmel közöl két reagálást Ferenc pápa minapi kijelentésére, miszerint az ősrobbanás „nem mond ellent egy isteni teremtő beavatkozásának, sőt inkább megköveteli azt”. Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője így kommentálta a Szentatya szavait: „A katolikus egyház természettudományos kutatásokkal kapcsolatos álláspontja sokban különbözik attól, amit a közvélemény tudni vél, s amit a média a »sötét középkor«, Giordano Bruno kivégzése és a Charles Darwin elleni kultúrharc címkéivel fogalmaz meg. A modern egyházi tanítás támogatja a természettudományos kutatásokat, és tiszteli azok autonómiáját. Bármelyik szaktudomány módszeres kutatása soha nem kerül ellentétbe a hittel, mert a földi valóságok és a hit valósága ugyanattól az Istentől erednek.” A tanszékvezető egyetemi tanár szerint amit a tudományról Ferenc pápa mondott, nem tartalmában, hanem stílusában újdonság. A pápa – elődjéhez hasonlóan – elhatárolódik a kreacionizmus és az intelligens tervezettség elméleteitől. Falus András genetikus, akadémikus kifejtette: „Tudománnyal nyugodtan foglalkozhat úgy az ember, hogy közben tudományon kívüli dolgokat is elfogad. A hit olyan eleme az emberi életnek, amely meghaladja a tudomány kategóriáit, kérdéseit, módszereit és válaszait. A hit nem azt kérdezi, amit bizonyítani lehet. Amit bizonyítani lehet, az nem hit. A tudomány kérdése, hogy valami hogyan működik, a hit kérdése, hogy miért.” A teremtés Falus professzor számára magában foglalja az evolúciót is. Visky Béla kolozsvári teológussal fogalmazták meg, hogy szerintük Isten teremtési módszere az evolúció. Lehet, hogy tévednek. A tudományos tévedés azonban cáfolható, a hitbéli tévedés csak egy másik hittel pótolható.

A Népszabadság (8. o.) „Gyűlölik a keresztényeket” címmel készített interjút Joni Ben Menahem Közel-Kelet-szakértővel, aki szerint „takaréklángon”, de forr a térség, igaz, robbanásra készen. Elmondta: politikai értelemben az iszlám mindkét nagy ága, a síita, illetve a szunnita-szalafista is veszélyhordozóvá vált. Az előbbiben Irán és a libanoni Hezbollah, utóbbiban az Iszlám Állam mellett a Muzulmán Testvériség vagy az al-Káida meghatározó. „Keresztények is áttérnek az iszlám hitre, és az oldalukra állnak. Ne felejtsék el, hogy a keresztényeket, akiket a keresztesekkel vesznek egy kalap alá, még a zsidóságnál is inkább gyűlölik. Nyugat-Európa muzulmán közösségeiben szökken szárba a fanatizmus: Francia- és Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, és terjed tovább, részben a nyomor miatt. Ezért Amerikának és Európának is változtatnia kell a hozzáállásán, és erőt kell mutatnia.”

A Krónika.ro Életmentő pánikgomb a caritastól című beszámolója szerint az otthon gondozott, hátrányos helyzetű szív- és érrendszeri betegek számára dolgozott ki programot a Gyulafehérvári Caritas és a Vodafone Románia Alapítvány – erről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A rászoruló idősek otthonukban EKG-vizsgálatot végezhetnek és vérnyomást mérhetnek, az adatokat pedig mobiltelefonra töltik, és a készülék segítségével elküldhetik egy országos központba. A mérések eredményeit szakorvosok elemzik, ha gondot észlelnek, értesítik a caritas ápolóit. Egyúttal új kezelést is javasolhatnak a betegek számára.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír