Napi sajtószemle

– 2014. december 18., csütörtök | 12:15

A december 18-i lapok szemléje

A Népszabadság (Véget ér… 1., 8.o.), a Népszava (Obama… Békülés… 1., 8. o.) és az Újszó.com (Új fejezet… ) is beszámol arról, hogy az Egyesült Államok és Kuba megkezdi a tárgyalásokat a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, ez történelmi fordulatot jelent a két állam viszonyában. Mindhárom orgánum kiemeli: a normalizálás érdekében másfél éve zajló titkos tárgyalásokat a Vatikán és Ferenc pápa is támogatta.

Az Újszó.com emlékeztet rá: a Vatikán  közreműködött  a korábban Kubában bebörtönzött Alan Gross amerikai állampolgár szabadon engedésében. Barack Obama köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Raúl Castro kubai államfő is. A Vatikán szerdán elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Októberben amerikai és kubai delegáció is tárgyalt a Vatikánban. Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta az Egyesült Államok és Kuba történelmi döntését a két ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő. A szentszéki államtitkárság közleménye szerint az egyházfő az utóbbi hónapokban Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnökhöz is külön-külön levelet intézett a „közös érdekű humanitárius kérdések, többek között a fogva tartott személyek helyzetének megoldása, valamint a két fél közötti kapcsolat újraindítása érdekében”. A Vatikán közvetítéséről elsőként egy, a névtelenségéhez ragaszkodó magas rangú amerikai illetékes nyilatkozott. Hangsúlyozta:  nagyon ritkán fordul elő, hogy egy pápa politikai ügyben személyes beavatkozással él. Az egyházfő akciója nagymértékben előremozdította az ügyet. A tárgyalások a két küldöttség között a Vatikán által rendezett találkozón zárultak le. Kormányszinten ezen csak a Vatikán vett részt – mondta az amerikai illetékes. December 15-én is Kubáról volt szó Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry amerikai külügyminiszter vatikáni megbeszélésén, melynek során a washingtoni diplomácia vezetője a Vatikán segítségét kérte a bezárás előtt álló guantanamói fogolytábor rabjainak humanitárius megsegítése érdekében is.  

A hírportál emlékeztet rá: II. János Pál volt az első pápa, aki 1998-ban Kubába látogatott. Az egyházfő útja alkalmával a Vatikán több mint kétszáz politikai fogoly szabadon engedését kérte, ezek közül Fidel Castro 106-nak adta vissza szabadságát. A lengyel pápa látogatása alkalmával történt meg először, hogy a kommunista Fidel Castro nem katonai egyenruhában, hanem öltönyben fogadta vendégét. XVI. Benedek 2012-ben járt a szigetországban.

A Magyar Hírlapban (Petőfi-díj… 4. o.) Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Petőfi-díj idei kitüntetettje nyilatkozik, aki felidézte, hogy 1989 nyarán kétségbeesett állapotban érkeztek hazánkba a keletnémet menekültek, „legfőképpen emberekre és emberségre volt szükségük. Azzal az elhatározással érkeztek, hogy onnan el, és vissza sosem. Ott tapasztaltam meg, mint jelent, amikor egy embertől elveszik az örökségét, elveszik a múltját, elveszik az atyáik által rájuk bízott kincseket, és egy idegen ideológiát kényszerítenek rájuk. Láttuk őket ebben a nagy elszánásban, ugyanakkor mintha taszítottak is volna el bennünket, napok teltek el, míg kezdtek kapcsolatot létesíteni velünk, egymással viszont még akkor sem.” A máltaiak akkori szerepvállalásáról Kozma atya kifejtette: „Gyorsan felserdültünk, hiszen hivatalosan februárban alakult meg a szervezet. És gyorsan felnőtté is váltunk, hiszen történelmi feladatot kaptunk. A Jóisten mindig tudja, hogy mit akar. Rám bízta ezt a feladatot, és azt hiszem, hogy mosolygott, amikor a végére értünk. Negyvennyolcezer embert láttunk el három hónap alatt… A feladatot kifejezetten élveztem. Akkor vagyok nyugtalan, amikor kevés a dolgom, akkor vagyok stresszes állapotban, amikor nincs kihívás. Ez a helyzet nekem hallatlan békét adott, mert huszonnégy órában kellett helytállni, és láttam, hogy ennek van értelme. Ennél több nem kell.”

A Magyar Nemzetben (Ünnep… 6. o.) Kemenes Gábor börtönlelkész, Nagykovács plébánosa nyilatkozik, aki elmondta: azoknak a fogvatartottaknak, akiknek megvan a lelki békéjük, és kapaszkodni tudnak Isten irgalmába és szeretetébe, a karácsony a börtön falai között nem rideg, keserű ünnep. Az advent és az ünnepi előkészületek a legkeményebb rabok szívét is meg tudják érinteni. Ilyenkor többet gondolnak haza, érzékenyebbek, és sokan kérik a lelkiatyák segítségét. Kemenes atya más börtönlelkészekkel együtt azt tapasztalja, hogy a megtért emberek között sokkal kevesebb a visszaeső. „Sőt, vannak olyan egykori elítéltek is, akik amikor hazamennek a családjukhoz, otthon, a maguk környezetében egyfajta misszionáriusok lesznek, és ők hirdetik Isten szeretetét. Róluk legtöbbet azokon a találkozókon hallunk, amiket időnként a szabadultaknak szervezünk. Hatalmas élmény, ha az egykori fogvatartottakat befogadja a környezetük, ők pedig a közösségük szolgálatába állnak.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír