Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Aggódnak a pápa életéért címmel adja hírül Ferenc pápa kedden kezdődő Srí Lankai-i látogatását, kiemelve: a Szentatya kiélezett politikai helyzetben érkezik az egykori Ceylonba, hiszen múlt héten vereséget szenvedett Mahinda Tahapaksa elnök az ellenzék jelöltjével, Maithripala Sirisena volt egészségügyi miniszterrel szemben, s szakértők az ország destabilizálódásától tartanak. A látogatás a helyi katolikus egyházon belül is vitákhoz vezetett.

A Nyugatijelen.com Kitüntették Böjte Csaba atyát című beszámolója szerint a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjétünnepelték szombaton Déva művelődési központjában a „Díjazott díjtalanok” program keretében. A kezdeményezést még 2013 őszén indította Dan Terteci, Hunyad megye prefektusának kabinetfőnöke, azzal a céllal, hogy a közösség megismerhesse a különleges tehetségű, elszántságú embereket, akik itt élnek közöttünk, de kiemelkedő teljesítményük nem kap megfelelő nyilvánosságot. A díjazottak között szerepelt már képzőművész, hegymászó, sportoló, néprajzkutató és több más hivatásnak élő Hunyad megyei ember. Szombaton Böjte Csaba is megkapta a díjat. Ez a kitüntetés szimbolikus: kitűzős jelvény, a jelenlévők által aláírt elismerő diploma és egy csokor virág. Nem a díj anyagi értéke számít, hanem az, hogy a jelképes díjazással Déva lakossága elismerését fejezi ki a kiemelkedő teljesítmények iránt, fejet hajt bárki előtt, aki tevékenységével példát mutat a közösségnek. Ünnepi beszédében Dan Terteci leszögezte: Böjte Csaba atya immár több mint húsz éve bizonyítja, hogy a hit és a szeretet mekkora csodákra képes.  

A Magyar Hírlapban (Nincs szükség… 1., 4. o.) Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: négy év alatt több mint kétszeresére nőtt az egyházak támogatása. Szerinte nem kell új egyházi törvény, a meglévőn viszont még lehet csiszolni. Az interjút készítő Kacsoh Dániel emlékeztetett rá, hogy igen sok kritika érte nyugatról a kormányt, mondván, túl nagy teret enged a keresztény értékeknek a törvényhozásban. A közelmúltban viszont az Európai Parlamentben beszédet mondó Ferenc pápát állva tapsolták meg a képviselők. Az államtitkár kifejtette: „Valóban, a magyar kabinet mindig kiállt az alapvető értékek mellett, miközben az EU nem fogadta el alkotmányában a zsidó-keresztény gyökereket. Ráadásul ebből több országban a természeti törvényekkel ellentétes intézkedések is fakadtak. Meglátjuk, hogy a taps Ferenc pápa valóban nyitott, vonzó egyéniségének szólt-e, vagy annak, amit mondott. Eléggé keményen fogalmazott ugyanis: ahhoz, hogy Európát ne csak a pénz és a gazdasági szempontok irányítsák, s ne maradjon elöregedett, vissza kell térnie a gyökerekhez. Nem nehéz belátni, hogy most rossz az irány. Az elanyagiasodás, ezzel együtt az erőszak elburjánzása például Ukrajnában vagy a keresztényeket is üldöző Iszlám Állam területén, igen riasztó képet mutat.” Azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy tömegesen kerülhetnek át szociális intézmények egyházi fenntartásba, Soltész István hangsúlyozta, hogy ez még csupán kezdeményezés, „ráadásul a szociális államtitkárság viszi az ügyet, mi az egyházak észrevételeit közvetítjük. Kétségtelen, hogy bár valamennyi intézményben értékes szolgálat zajlik, a felekezetek által működtetettekben különbleges pluszt hordoz a lelki gondozás. De az átvállalásnak vannak bizonyos korlátjai, s Erdő Péter bíborosnak igaza volt abban, hogy csak úgy lehet ezt a folyamatot elindítani, ha figyelembe vesszük az egyházak teljesítőképességét, illetve az arányosságot. Az átvétel pedig csakis önkéntes lehet, szó sem lehet kötelezettségről. Szintén jogos felvetés, hogy az intézményi finanszírozás ügyét is tisztázni kell, mégpedig hosszú távon, nem eseti jelleggel. Megjegyzem, a mostani szentszéki megállapodás nemcsak a katolikus egyház intézményi-fenntartásában segít, hanem kiterjed valamennyi bevett felekezetre.”

A Népszabadságban (1., 2. o.) Ónody-Molnár Dóra Elithálózatot épít az állam címmel címlapon, a nap egyik fő híreként közli, hogy az előző ciklusban ötven százalékkal növekedett az egyházak által fenntartott iskolák száma. A cikkíró úgy véli: az állam egyfajta egyházi iskolahálózatot akar létrehozni, „idemenekítheti a gyerekét a felső középosztály a lebutított állami köznevelésből”. Emlékeztet rá: a 2012–13-as tanévben közel nyolcszáz intézmény volt egyházi fenntartásban, ahol több mint 190 ezer gyerek tanult. A katolikusok 497, a reformátusok 221, az evangélikusok 74 intézményt tartottak fenn. Ónody-Molnár Dóra rámutat: „A számok, melyeket eddig mindenki titkolt, abból a pályázatból derültek ki, amit a kormány írt ki karácsony előtt a szívének kedves egyházak számára.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír