Napi sajtószemle

A Népszabadság (4. o.) Nem szegregálhat a Huszár-telepi iskola című tudósítása szerint könnyen megeshet, hogy Czibere Károly felzárkóztatásért felelős államtitkár konfliktusba kerül az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével, Balog Zoltánnal: Czibere ugyanis tegnap az Alapjogokért Központ által szervezett konferencián többször is kijelentette az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) képviselőjének kérdésére, hogy a nyíregyházi Huszár-telepen működő görögkatolikus iskola nem kap felmentést a szegregáció tilalma alól. A lap emlékeztet rá: Balog Zoltán korábban kifejezetten harcosan lépett föl az iskola mellett, ahol cigány gyerekeket oktatnak, „immáron jogerősen is törvénytelenül”. A tárcavezető élesen elítélte a jogerős ítéletet kimondató CFCF-et, majd egy interjúban azt mondta: „A Huszár-telepi egy abszolút kivételes helyzet, amiből nem szabad szabályt csinálni, de ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, ilyen pedagógiai pluszokat tud hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, szerintem egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket. Meg a gyerekek érdekét is sérti, akik ott sokkal több fegyelmet, törődést kapnak, mint bent, a több száz fős nyíregyházi központi iskolában, ahol elveszettnek érezték magukat.” A Népszabadság szerint ez a kérdés azért is aktuális, mert a CFCF képviselői Nyíregyházán járva azt az információt kapták, hogy a jogerős ítélet ellenére a görögkatolikusok első osztályt akarnak indítani. Erre utal legalábbis, hogy az egyház hirdetményben és az óvodában toborozza a leendő első osztályosok szüleit a márciusi beiratkozáshoz. A Népszabadság beszámolója szerint jellemző a közhangulatra, hogy Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kifejezetten megértéssel szólt a többségi társadalomról, amely a folyamatos lecsúszás és elszegényedés közepette nem érzékeny az integráció problémájára. Szerinte a társadalom többségére az a jellemző, hogy ha ezt a konferenciát az esti híradóban látja, arra gondol, »mit okoskodik az a sok okos Budapestről? Jöjjön ide, aztán éljen itt!« És igaza lenne, Az arisztokratikus okoskodás csak olaj a tűzre.” A Huszár-telepi szegregált iskola kapcsán megjegyezte: a bírói döntést „iszonyú károsnak” tartja. „Tényleg elhiszi az értelmiség, hogy ott van a probléma?” – tette fel a kérdést a máltaiak alelnöke. Vecsei Miklós egy cigánytelephez közeli műfüves focipálya felépítését emelte ki a siker illusztrálására. A többségi gyerekek is elkezdtek idejárni, mert ez az egy pálya volt a közelben. Nem iskolai integráció történt, hanem közös játék és a foci után közös kólázás. „Ilyen apró sikerekből kell összegyűlnie a kritikus tömegnek, hogy az emberek is elhiggyék, van értelme az integrációs erőfeszítéseknek.”

Ugyancsak a Népszabadság (12. o.) Cervantes apácák között nyugszik címmel adja hírül, hogy Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha szerzője, Miguel de Cervantes 1616 óta nyugszik egy madridi apácakolostor kriptája mélyére rejtett érckoporsóban. A spanyol író földi maradványait a madridi városvezetés által felajánlott százezer eurós támogatásból találták meg földradaros módszerrel.

A Magyar Nemzetben (Isten köpenyének szegélye 10. o.) Váli Dezső Munkácsy- és Prima Primissima díjas festőművész nyilatkozik, aki kérdésre válaszolva leszögezte: „Katolikus költészet és katolikus festészet sem létezik. Vannak jó művek, és kevésbé jók. Pilinszky szerint a szakrális művészet egyszerűen szóismétlés. Minden jó fölfelé mutat. Petri (György – a szerk.) néhány gyönyörű, káromkodásgyanús verse is… Azt még soha senki nem tudta megmondani, mitől jó egy kép. Hogy mitől rossz egy kép, azt a szakember tudja. Ami a képen történik, az csoda, az nem a szavak tartománya. Azt szoktam mondani, hogy egy remekmű villámvillanásnyi időre megmutatja Isten köpenye szegélyét.”

 
Bodnár Dániel/Magyar Kurír