Napi sajtószemle

– 2015. január 30., péntek | 10:26

A január 30-i lapok szemléje

A Székelyhon.ro Összefogással a Márton Áron-filmért címmel adja hírül, hogy a készülő, Márton Áron egykori gyulafehérvári püspökről szóló film kapcsán tájékoztató és támogatásszervező találkozót szervez több erdélyi városban a Mustármag közösség, amely ősszel szeretné elkezdeni a forgatást. A találkozók célja, hogy az alkotást támogatva a közösségek tanúságot tegyenek hitükről, együttműködési képességükről, a kölcsönösségre és az egymásért érzett felelősségre építve. A találkozók nem titkolt célja ugyanakkor a felekezeti határok fölött megvalósuló összefogás, amelyre a Mustármag közösség szerint éppen Márton Áron személye a legmegfelelőbb. A forgatókönyvet is jegyző Papp László, a Mustármag vezetője nyilatkozott is a hírportálnak. Elmondta: „Márton Áron életével hitelesített tanítása ma is időszerű, hiszen Áron püspök elsősorban élni tanított, és ma is erre tanít bennünket. Mögéje fel lehet sorakozni. Persze sokan kérdezhetik, hogy miért éppen egy papi embert választottunk, miképpen lehet ő ma példakép a XXI. századi fiatalságnak? Elég megnéznünk a püspökké avatásakor választott címerét, mert ez képi megvalósításában és feliratában is életének hitvallásaként értelmezhető. Közismert, hogy a jelmondata a Non recurso laborem, azaz Nem utasítom el a munkát  (más fordításban: Vállalom a munkát, illetve Nem térek ki a munka elől) volt, ez egyben a püspök első, nagyszerű közösségi tanácsa, ami még ma is érvényes. 

Kevésbé ismert ugyanakkor a címer, amelynek központjában a Békás-szoros sziklacsúcsán álló magányos fenyőfa van. Ez a székely életfa, amely ellenáll a viharnak és a zord időknek, zöld színével pedig az örök reményt jelenti. A háttérben öt, hóval borított hegycsúcs, jelezvén a Székelyföld havasait. A Nap és Hold a régi székely címerből valók és jelzik, hogy ez a nép mennyire jelentős helyet foglal el életében. A két égitest között a Pax szimbólum, a felső sarokban pedig üstökös száll, ez arra utal, hogy kinevezését karácsonykor kapta. Számomra a magasba mutató fenyő gyökerei fontosak, mert ez úgy kapaszkodik a földbe, ahogyan Márton Áron kapaszkodik Jézusba.”

A Magyar Hírlap (Hölvényi György… 4.  o.) közli, hogy az Aid to the Church in Need (Segítségnyújtás a Rászorult Egyház számára) nevű szervezet franciaországi és németországi vezetőjével az iraki Erbilbe utazik Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő. A delegáció célja, hogy felmérje, milyen módon lehet növelni az EU segítségnyújtását az Iszlám Állam terjeszkedése következtében elmenekült – köztük nagyszámú keresztény – lakosság számára.

A Magyar Nemzetben (11. o.) Kiss Eszter Veronika Születéstől feltámadásig címmel harangozza be, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén mutatja be Bodza Klára decemberben megjelent, Ó, áldott Szűzanya című szakrális lemezét a Hagyományok Házában. A népdalénekesnő a lapnak elmondta: „Ez egy keresztmetszet a munkásságomból, hiszen egész életemben két gyeplőt fogtam egyszerre: a népzenét és a régi zenét… Bár a bemutató napja hétköznapra esik, február 2. nem egy egyszerű hétfő, hanem Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Úgy éreztem, ezzel a dátummal válik teljessé a lemez üzenete.”

Szintén a Magyar Nemzet (Elfelejtett… 9. o.) hírül adja, hogy nem mindennapi felfedezésből származó anyaggal gazdagodott hazánk egyetlen épen maradt, középkori eredetű könyvtárának, a gyöngyösi ferences kolostori könyvtárnak a gyűjteménye. A történet 1950-ben kezdődött, amikor a rend tagjai az egyházellenes politikai erők pusztítása elől titokban egy használaton kívüli lépcsőfeljáróban rejtették el a most újra fellelt örökséget. Fáy Zoltán, a kolostor könyvtárosa a lapnak elmondta: az előkerült kötetek között van a Magyarországon található legrégibb, teljes nyomtatott könyv, a Schöffer-Fust Biblia, amely 1462-ben, Johannes Gutenberg, a kézisajtó európai feltalálójának tanítványa műhelyében készült. Előkerült a tridenti zsinat előtti breviáriumnak a húsvéti ünnepkör zsolozsmaszövegeit tartalmazó két pergamenlapja, valamint egy szlovák evangélikus énekeskönyv, az úgynevezett Tranoscius korai kiadásának lapjai is.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír