Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (12. o.) Keresztényeket mészároltak le című tudósítása szerint bosszúhadjáratba kezdett az Iszlám Állam: katonai kudarcaik megtorlásaként a kisebbségek fizetnek súlyos árat. Riasztó számokat közölt tegnap Mar Efren Afanail, az asszír jakobita egyház érseke: amióta az Iszlám Állam a hét elején megindította támadásait ellenük, közel háromszáz keresztény esett fogságba, közel negyven falvuk néptelenedett el, a szélsőségesek mintegy ötezer embert űztek el otthonaikból, házaikat, iskoláikat, templomaikat pedig felgyújtották. A terroristák szíriai főhadiszállásukról indulva ütöttek rajta az őrizetlen településeken, s akik nem tudtak időben elmenekülni, azokat elhurcolták, tegnap pedig több száz keresztényt egyszerűen lemészároltak. A Magyar Nemzet rámutat, hogy az Iszlám Állam előretörése óta az uralmuk alá hajtott területekről milliószám menekülnek az emberek. A Minority Rights Group közelmúltban közzétett jelentése szerint míg 2003-ban nagyjából 1,4 millió keresztény élt Irakban, 2014-re jó, ha 350 ezren maradtak. Legnagyobb részük ráadásul a dzsihadisták által elfoglalt Moszulban (régi nevén Ninive) és a környező településeken él évszázadok óta, amely térség szintén a támadások célkeresztjébe került, a városból már az ostrom első napjaiban több mint félmillió ember kelt útra. Moszul elfoglalása óta a terroristák igyekeznek megtisztítani a kalifátust a hitetlenektől, akik között a nem elég szigorú moszlimok is szerepelnek. Nem jobb a helyzet Szíriában sem: a becslések szerint míg a polgárháború előtt a keresztények száma a kétmilliót is meghaladta, ma ez a szám a felét, ha eléri.

A Frissújság.ro (Mária sugara… ) tudósítása szerint szerdán több mint száz Szatmár megyei görögkatolikus zarándokolt a máriapócsi zarándokközpont átadására, amelyet Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök, Orosz Atanáz miskolci püspök exarcha és Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök közösen szentelt fel. A hírportál kiemeli: Magyarország nemzeti kegyhelye, Máriapócs a helyi görögkatolikus kegytemplom Mária-kegyképe könnyezései által vált zarándokhellyé 1715-ben, s azóta folyamatosan keresik fel a települést és bazilikáját a zarándokok az egész Kárpát-medencéből, hogy lelki megnyugvásra találjanak, s erőt merítsenek a kegykép csodálatos könnyezéséből. háromszáz éves jubileumot gazdag programkínálattal szeretnék emlékezetessé tenni, a határ menti vallási kultúra és a Máriapócs–Nagykároly–Szatmárnémeti, illetve a Tokaj–Királyhelmec–Munkács zarándokútvonalak kiépítésével.

A Krónika.ro „Az emberi kapcsolatokat javítsuk, ez az igazi böjt” címmel készített interjút Kiss Ulrichhal, a jelenleg Marosvásárhelyen szolgáló jezsuita szerzetessel, aki a nagyböjti időszakban előadást tart a hét főbűnről. Kifejtette: „Az előadás-sorozat gondolatát az adta, hogy észrevettem a gyóntatásoknál: sok ember megmarad kisiskolás szinten, ugyanúgy gyón, mint elsőáldozóként. Holott az ember fejlődik, egy javakorabeli férfi vagy családanya gyónjon másképp, mint egy fiatal kamasz. Azért választottam a főbűnöket, mert azok a társadalomban nagyon jelen vannak, s fontos ezt tudatosítani. A Madison Avenue, a reklámszakma hagyományos törzshelyének egyik főguruja azt mondta: »Mi mindennap vétkezünk a tízparancsolat ellen.« Ezt a hét főbűnre is mondhatta volna. Például az irigység, amiről az első előadást tartottam, tipikusan a 21. század bűne. Ma már nem azt mondjuk, hogy miért nem megy nekem olyan jól, mint neki – valamikor ez a felfogás nagy lendületet adott az iparnak, mert mindenki fejlődni akart –, hanem azt: miért megy neki jobban, mint nekem; de ez nem vezet sehova.” A jezsuita atya azoknak, akik hagyományosan követik az egyház előírásait a nagyböjti időszakban, azt tanácsolja, hogy lépjenek túl a formális böjtön. „Az, hogy nem eszem húst, szép és jó, de egészségügyi meggondolásból is meg lehet tenni: nem igazán vallási gyakorlat. Inkább arra figyeljenek, hogyan harcolhatnak a hét főbűn ellen. Különösen az ellen, ami bennük erős. Szent Ignác is beszél a részleges lelkiismeret-vizsgálatról, így vizsgáljuk meg, melyik főbűn erős bennünk. Például ott a torkosság. Jellemző erre a társadalomra, hogy hamvazószerda másnapján, a böjt kezdete után kitalálták a torkos csütörtököt. És úgy csinálnak, mintha ez hagyomány volna. Közben nem más, mint marketingfogás. Nonszensz. Egész évben torkos csütörtök van. A húshagyókedd volt a hagyományos torkos nap, hiszen már a középkorban is akkor dőzsöltek, a negyvennapos, tényleges böjt előtt. Ehelyett a torkos csütörtök megszakítja az épp megkezdett böjtöt: ez már majdnem ördögi. Visszatérve a kért tanácsra, azt keressük, hogy közel kerüljünk az emberekhez, hogy megbocsássunk, letegyük a haragot, így böjtöljünk. Jézus is azt mondta, nem az számít, mit esztek, hanem hogy mi jön ki a szátokból: gondolatok, szavak. Az emberi kapcsolatokat javítsuk, ez lenne az igazi böjt, ami nem mond ellent az egyházi előírásoknak.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír