Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Eltemették… 13. o.), a Magyar Nemzet (Újratemették… 14. o.) és az Erdon.ro (Végső nyughelyére helyezték…)  beszámolója szerint több mint öt évszázaddal halála után uralkodónak kijáró méltósággal helyezték végső nyughelyére tegnap III. Richárdot, Anglia utolsó Plantagenet-házi királyát, a monarchia történetének egyik legvitatottabb személyiségű uralkodóját. A bosworthi csatatéren 1485-ben megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel azonosított földi maradványait egyszerű koporsóban helyezték el az egykori csatatér közelében fekvő észak-angliai Leicester székesegyházában egy külön kialakított sírboltban. Richárd ruhátlan holttestét ellenfelei annak idején koporsó nélkül, összekötött kézzel vetették egy sebtében kiásott sírgödörbe a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében. Az Erdon.ro megjegyzi: a  modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworthi csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya – és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal megjelent, közismert Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép – a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében.

A Magyar Hírlap (Kutatási és innovációs központ… 2. o.) közli, hogy letették tegnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Semmelweis Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) alapkövét a VIII. kerületi Balassa utcában. (Lásd csütörtöki, március 26-ai tudósításunkat Letették a Bionikai Innovációs Központ alapkövét címmel – a szerk.)

A Nyugatijelen.com portálnak (Az ökumenizmus… ) Koppándi-Benczédi Zoltán dévai unitárius lelkész nyilatkozik, aki elmondta: sokéves szünet után az idei nagyböjtben ismét ökumenikus összejöveteleket tartottak Déván. „A nagyböjti időszakban hirdettük meg az ökumenikus imanapokat, melyen római katolikus és református lelkésztársakat kértem fel szolgálatra. Mindannyian nyitottan fogadták a kezdeményezést, és az imanapi istentiszteletek, az azt követő szeretetvendégség és kötetlen beszélgetés közelebb hozott minket egymáshoz. Úgy érzem, a lelkésztársak és a különböző felekezetű hívek részéről egyaránt létezik az igény az ökumenikus találkozásokra, istentiszteletekre, csak meg kell teremtenünk az alkalmat. Bízom benne, hogy e kezdeményezésnek folytatása lesz, és jövőre már az ökumenikus imahetet is meg tudjuk szervezni Déván.”

A Népszavában (6. o.) Giczy György Kik az álkeresztények? címmel reagál Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a KDNP elnökének közelmúltbeli kijelentésére, hogy hamarosan egy, a baloldal szervezte álkeresztény párt jelenik meg hazai közéletünkben. A cikkíró, a KDNP egykori elnöke hivatkozik a II. vatikáni zsinat Unitatis redintegratio (Az egység helyreállítása) kezdetű, az ökumenizmusról szóló határozatára, amely kiemeli a különböző egyházakhoz, felekezetekhez tartozó keresztények közéleti együttműködésének jelentőségét: „Működjenek együtt az emberi személy méltóságának kellő megbecsülésében, a béke előmozdításában, az evangélium társadalmi alkalmazásában (…) Orvosolják együttesen minden lehető eszközzel korunk nyomorúságait: az éhínséget és egyéb csapásokat, az írástudatlanságot és a nyomort, a lakásínséget és a javak méltánytalan megoszlását. Az ilyen együttmunkálkodás közben minden Krisztus-hívő könnyűszerrel megtanulhatja, hogyan lehet egymást jobban megismerni, többre becsülni.” Giczy szerint ebben az értelmezésben egy új keresztény párt megalakulása akár hasznos versenyhelyzetet is teremthetne, „ki tudna többet tenni az elszegényedés ellen, ki képes jobb javaslatokkal előállni, avagy megvalósítható programokat ajánlani a társadalom perifériájára sodródott rétegek integrációja érdekében… Ha egy efféle pártformáció ténylegesen megalakulna, akkor nem kevesebbre kellene vállalkoznia, mint a KDNP által lejáratott keresztény szellemiségű politika tisztességének helyreállítására.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír