Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 5. o.) Ferenc: Az alázatosság útja járhatóbb, a Magyar Nemzet (14. o.) Alázatosságra kéri az embereket a pápa, a Maszol.ro Ferenc pápa: a keresztények válasszák az alázat útját a világiasság helyett, a Krónika.ro Ferenc pápa, virágvasárnap válasszák az alázat útját a világiasság helyett címmel számol be arról, hogy az alázatosság és a világiasság között vont párhuzamot Ferenc pápa a római Szent Péter téren virágvasárnap bemutatott szentmiséjén, amellyel megkezdődtek a húsvéti szent hét egyházfő vezette szertartásai (Lásd tegnapi, március 29-ei híradásunkat Ferenc pápa: nincs alázat megaláztatás nélkül címmel – a szerk.)

A Magyar Hírlap (1.,3. o.) Virágvasárnapi szertartások országszerte és a Magyar Nemzet (2. o.) Kezdődik a nagyhét címmel tudósít arról, hogy tegnap ünnepi szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában Erdő Péter bíboros. A Magyar Hírlap kiemeli, hogy az esztergom-budapesti érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: „Jézus szenvedéstörténetének végére a pontot a temetés rajzolja ki, a sziklasírt elzáró kő a földi kínok végét jelenti, de ez a temetés már a reményt is hordozza.” (Lásd tegnapi, március 29-ei tudósításunkat Erdő Péter Esztergomban mutatta be a virágvasárnapi szentmisét címmel – a szerk.)

A Frissújság.ro A nagyhét nyitánya örömmel kezdődik című beszámolója szerint ahogy minden római katolikus templomban, a szatmárnémeti székesegyházban is barkát szenteltek virágvasárnap. A szentelést a délelőtti szentmise elején Schönberger Jenő megyéspüspök végezte el. A főpásztor Jézus követésére buzdította híveit: „A nagyhét nyitánya valami csodálatossal kezdődik, Jézus ünnepélyes bevonulásával a templomba. Nagyon sokan úgy gondolták, hogy ezután már csak a királyság átvétele következhet. Csakhogy ehhez Jézusnak szenvednie kellett, és meg kellett halnia, a városon kívül. Senki sem gondolt akkor még a húsvétra, arra, hogy a királyság átvétele majd pünkösdkor következik be, amikor a Szentlélek Úristen eljön, és elkezd élni az Egyház. Mi, Krisztus új választott népe ma örömmel emlékezünk a bevonulásra, és Jézust akarjuk követni nemcsak hozsannázva, hanem sírva is, végigelmélkedni az ő megváltó szenvedését, kereszthalálát, vele együtt eltemetkezni, a régi embert levetni, azért, hogy magunkra ölthessük húsvétkor az újat. Örvendezve, de a bánat és a bocsánat jelével is kövessük most Krisztust, lépjünk nyomába, találkozzunk vele – ne csak a megfeszítettel, hanem a megdicsőült, Isten országának királyával –, akinek üzenete: annyira szeret bennünket, hogy kész az életét ma is, mindannyiunkért odaáldozni. Mutassuk meg mi is életünk megjobbításával, átalakításával az iránta való szeretetünket.”

Az Erdon.ro Az Isten-hódolat megnyilvánulása címmel tudósít arról, hogy virágvasárnap a nagyváradi püspöki palota előtti téren a Böcskei László megyéspüspök által végzett barkaszenteléssel kezdődött az ünnepi szertartás. A szentmisét a főpásztor celebrálta. A szentbeszédet Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója tartotta. A virágvasárnapon és nagypénteken történtekre utalva szembeállította azt a két magatartásformát, melyek közül az egyik mosolyt, örömöt és dicsőséget eredményez, a másik pedig kínt, gyötrelmet, szenvedést és fájdalmat. Hangsúlyozta: virágvasárnap lehetőség az újrakezdésre, és a legdicsőségesebb kifejeződése az ember Isten felé irányuló hódolatának, amikor pótolni szeretné mindazt, amit Betlehemben elmulasztott. „A szalmaszálak mintha perzsaszőnyeggé változnának, a pásztorok maroknyi létszáma falvak és városok lakóinak tömegeivé bővül, a kenyér manna-konfettiesőként hull az égből. Virágvasárnap tehát a sajnos csupán tiszavirág-életű Isten-hódolat megnyilvánulásának vagyunk a tanúi, a megbecsülésnek mindazért, amit neki köszönhetünk. Jelképesen lehetőségünk nyílik számukra visszamenni az időben, s megtapasztalni, milyen az, amikor Isten be akarja emelni az embert az ő mennyei országába. Krisztus az olyanokat keresi, akiknek emberségében embertársra talál. Legyünk mi az elsők, akik e földi világban eléje járulunk, a szenvedő Istennek vizet adunk, megmarkoljuk megbicsakló testét, megszólítjuk őt, és a szemébe tekintve azt kérjük tőle: űzzön el minden félelmet és sötétséget, hogy melléje szegődve olyan emberré tudjunk válni, amilyen emberré ő vált Isten létére” – mondta szentbeszédében a püspökség irodaigazgatója.

A Népszabadság (Kiindulópont… 12. o.) hírül adja, hogy önismeretre vágyókat vár a jezsuiták Párbeszéd Háza (Budapest, VIII. kerület, Horánszky utca 20.) bűnről és közösségi felelősségről beszélgetni a Nobel-díjas svéd írónő, Selma Lagerlöf Jeruzsálem című regénye alapján ma este fél 6-kor.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír