Napi sajtószemle

Az Erdon.ro A megtisztulás zarándokútján címmel hozza Urbán Erik OFM, érseki helynök, csíksomlyói templomigazgató ünnepi, pünkösdi közleményét, amelyben jövőbe vetett reményét fejezi ki, „mert Isten nem hagyja népét elveszni. Legyenek érzéseink, legyünk gyengédek és megértők egymás iránt, legyünk érző szívű nép és nemzet! Máskor pedig, ha a közjó, a közösség azt kívánja, mert az szolgálná a javát, legyen bennünk bátorság, merjünk másképp gondolkodni, mint a többség! Közösségeinket tartsa össze az őszinteség, a szeretet, úgy szerveződjenek, hogy merjék megosztani egymással hitüket, reményüket, és ha kell, könnyeiket is! Útja van ennek, zarándokútja: miközben megosztjuk másokkal életünket, kényszerítve is vagyunk, hogy szeressük egymást. Miközben Székelyföldről, a csángóvidékről, a partiumi részekről és az országhatáron túlról csoportosan zarándokolunk a kegyelem forrásához, a csíksomlyói kegyhely felé, miközben Édesanyánk oltalmát futunk kérni, a tisztulás útjára lépünk. Tisztulnunk kell, mert csak tiszta lélekkel tudunk leborulni a szeretet keresztje előtt. Ezzel a lelkülettel gyűljünk tehát össze a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, és adjunk példát a szeretetről, kérve a Szűzanya közbenjárását értünk Szent Fiánál!”

A Krónika.ro Csíksomlyói felújítások: köszönetet mondtak a ferencesek című beszámolója szerint eredeti formáját megtartva, hétmillió forintból újították fel a csíksomlyói Hármashalom-oltárt. A pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjének helyszínén, az oltárszínpadnál további támogatás lehetőségéről is szó esett a tegnapi sajtótájékoztatón. „Ferences közösségünk hálás az emberi segítségért és a közreműködésért. Köszönjük a magyarországi egyházi államtitkárságnak és Soltész Miklós államtitkár úrnak a nagylelkű, ötmillió forintos támogatásért. Láthatjuk, hogy a vállalkozónknak, Antal Andrásnak sikerült idejében befejeznie a munkát, nekünk nem is volt kétségünk efelől. Nagyon szép munkát végeztek” – mondott köszönetet a Hármashalom-oltár előtt Böjte Mihály, a csíksomlyói kolostor házfőnöke. Soltész Miklós, az Orbán-kormány egyházi ügyekért felelős államtitkára leszögezte: „A pünkösdi búcsú a magyarság nagy ünnepe ebben a csodálatos környezetben, ennél a gyönyörű oltárnál. Annak ellenére, hogy katolikus szertartású szentmisénk lesz pünkösd szombatján, azt kell mondanom, hogy ez az összmagyarság ünnepe, mert nagyon sokan utaznak ide más tájakról. Ehhez az ünnephez járult hozzá a magyar kormány egy kis segítséggel.”

A Magyar Hírlapban („Ma is kihívás… 4. o.) Kiss Ulrich jezsuita szerzetes nyilatkozik arról, hogyan valósulhat meg ma a pünkösdi csoda, a nyelveken beszélés: „A felfedezések kora óta nincsenek fehér foltok a világban, sőt mára szinte bárkit és bárhol el lehet érni, pláne az internet segítségével. A fiatalok körében például rendkívül leegyszerűsödött a kommunikáció, amiről sokan tartanak. Folyamatos a nemzeti és a globális kultúra harca, megjegyzem, az egyház is globális, egyetemes, csak pozitív értelemben. Egymás megértése ugyanakkor ma is problémát okoz, ezért meg kell tanulnunk érthetően beszélni. Ebben Ferenc pápa nagyon jó, sokat tanulhatunk tőle. Nem kizárólag a nyelv, hanem a másik ember gondolkodásmódjának elsajátítása jelent kihívást abban a küldetésben, amely az Örömhír továbbadásáról szól. Krisztus örök parancsának megfelelően az evangéliumot el kell vinni minden nemzedéknek, így különösen a következő generációnak, hiszen ők képviselik a jövőt.” P. Ulrich „barbár” intézkedésnek minősíti, hogy egy francia bíróság a közelmúltban Szent II. János Pál pápa szobrának ledöntését rendelte el egy kisvárosban, de hozzátette: „Franciaországban rég bebetonozta magát egy szekuláris ’vallás.’ Egyre inkább látszik azonban, hogy ez az egyházakkal szembeni állami intolerancia nem működik. Ez a nyugati kultúra befelé fordult, nem képes a párbeszédre. Mindenesetre felettébb furcsa, hogy míg éppen Palmürában az Iszlám Állam világörökségi emlékeket rombol, Európában is hasonló esetre kerülhet sor, csak egy újabb alkotás ellenében.”

A Magyar Nemzetben (A néma tanú… 1., 6. o.) Gáncs Péter evangélikus püspök nyilatkozik, aki elmondta: „A Léleknek nincs önálló mondanivalója, talán ezért is vagyunk bajban vele. Az egyházi évben minden ünnep krisztusi ünnep, csak mindig máshová kerülnek a súlypontok. Pünkösd a beteljesedésé, az embereket szíven találta az Ige, majd a Lélek tüzével elindult a misszió, az evangélium terjedése, ami kétezer év alatt az egész világot átjárta.” Gáncs Péter emlékeztetett rá: „Évi igénk: ’Fogadjátok be egymást, ahogy Krisztus befogadott titeket.’ Persze, előre ki gondolt rá, hogy a menekülthullám ilyen méreteket ölt? De soha nem mondhatunk mást, mint amit Jézus, mert akkor már nem vagyunk keresztények. Vagyis nincs alternatívája a befogadásnak. De nem az a megoldás, hogy Európába jön fél Afrika és Ázsia, hanem az, hogy ezeknek az embereknek a szülőhelyén teremtsünk olyan körülményeket, hogy ne kelljen elhagyniuk a hazájukat.”

A Népszabadságban (Én voltam Saul… 11. o.) Röhrig Géza költő, filmrendező nyilatkozik, aki főszereplője Nemes Jeles László Saul fia című, Cannes-ban nagy sikert aratott filmjének, mely egy koncentrációs táborban játszódik. Röhrig hite szerint minden egyes elpusztított zsidó mellett ott volt a gázkamrákban Isten, és mindannyiuknak fogta a kezét. „Akármennyire abszurd is ez, más lehetőség egyszerűn nincs… Isten persze éppúgy együtt szenved Jóbbal, mint az Iszlám Állam által lefejezett keresztényekkel, vagy a bombasérüléseikben agonizáló palesztinokkal is.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír