Napi sajtószemle

A Székelyhon.ro A Márton Áron Gimnázium „historia domusai” címmel emlékeztet rá: a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium immár negyedszázada viseli egykori neves tanítványának, Erdély püspökének nevét. A névadás 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat részeként szerdán délután három század évkönyveit mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kezdetekről, a gimnázium régi évkönyveiről Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa beszélt. Elmondta: az 1991-1992-es tanévtől kezdve minden évben megjelenik a gimnázium évkönyve. Az újkori évkönyvek sora folytatja azt a nemes hagyományt, amelyet az iskola elődjének, a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnáziumnak egykori igazgatója, Imets Fülöp Jákó kezdett el, aki az 1871-1872-es tanévtől kezdve Értesítőt szerkesztett, és adott ki azzal a szándékkal, hogy írott krónikáját nyújtsa az iskolai év eseményeinek. Kezdeményezését egészen 1948-ig, az iskola államosításáig folytatták utódai. Az évkönyvek a tanév eseményeinek összefoglalásán túl értékrendet hordoznak, az iskola kulturális-történelmi emlékezetének közvetítői. Kelemen Katalin örömmel szólt arról, hogy a XIX-XX. századi évkönyvek nagy részét sikerült megőrizni a gimnázium könyvtárában és a Kájoni János Megyei Könyvtár különgyűjteményeiben. A régi Értesítőket az elmúlt évek során digitalizálták is, így azok elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

A Magyar Nemzet (14. o.) Ragadós lehet az ír példa című beszámolója szerint hiába titulálta Pietro Parolin vatikáni államtitkár szomorú eseménynek az Írországban múlt héten rendezett népszavazás eredményét, az azonos neműek házasságának legalizálása Ausztriában, Németországban, de még Ausztráliában is megmozgatta a közvéleményt, mert mindhárom országban vita kezdődött a kérdésről.

A Magyar Hírlap (5. o.) „Az emberiség veresége” a melegházasság címmel idézi Pietro Parolin bíboros, államtitkárt. Nyilatkozik a lapban Frivaldszky Edit, a CitizenGo nevű keresztény, konzervatív szervezet magyarországi képviselője, aki elmondta: levelet írtak az EP elnökének, Martin Schulznak. A dokumentum szerint az írországi kampány megfélemlítő hangulatban zajlott, lehetetlenné téve a szabad és tisztességes szavazást. Emellett az ír parlament közpénzekből élő pártjainak mindegyike aktívan kampányolt a homoszexuálisok házassága mellett. A köz- és kereskedelmi média nem vett tudomást az ír legfelsőbb bíróság korábbi döntéséről, amely szerint a vita két oldalának képviselőit ötven-ötven százaléknyi felület illeti meg, ezenfelül számos médiaszereplő is aktívan érvelt az igen mellett. Írországi székhelyű multinacionális vállalatok egyértelművé tették több ezer munkavállaló számára, hogy igennel kell szavazniuk, és elvárták, hogy a szociális médián keresztül kampányoljanak ezért. A kormány pedig nem kifogásolta és nem tett lépéseket az ellen, hogy egy amerikai szervezet 25 millió eurót, azaz 7,5 milliárd forintot áldozzon az utóbbi években a népszavazásra és a kampányra.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Puzsér Róbert Holokauszt: egy monopólium végnapjai címmel reagál arra, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a jövőben bevezeti A holokauszt és emlékezete című tárgyat, és egyetlen hallgató sem kaphat diplomát anélkül, hogy ezt a kurzust teljesítené. A cikkíró úgy véli: „Amellett, hogy a tantárgy nevét az egyetem ennél sokkal ízlésesebben is megválaszthatta volna…, ez a progresszív és etikus válasz a holokauszt-diskurzus jelenlegi társadalmi megítélésére… Most a Pázmány a maga kezébe veszi a diskurzust. Saját viszonyulást, saját álláspontot, saját attitűdöt növeszt. Nem engedi, hogy a veszteség és a fájdalom monopólium maradjon, nem hagyja, hogy a felelősség elsikkadjon.” Puzsér szerint ennyit mindnyájan megtehetünk. Csak be kell ülni a moziba, és előítéletek nélkül megnézni és értelmezni a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját elnyert Nemes Jeles András Saul fia című filmjét. „Saját viszonyulást, saját álláspontot, saját attitűdöt növeszteni. Mert a témához fűződő régi, polgárháborús viszonyunk nemcsak használhatatlan, de bűzlik és mérgező is.” 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (6. o.) Velkei Tamás Nem lehet tettetni a szeretetet címmel mutatja be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által Keszthelyen működtetett, Gondviselés Háza Fogyatékosok Napközi Otthona nevű intézményt, amely 2008-ban nyitotta meg kapuit. Klaczné Tar Ibolya intézményvezető kapta a feladatot, hogy hozzon létre a „semmiből” valamit. Elmondta: munkatársai szívből teszik néha nem könnyű dolgukat a máltai jelmondat szellemében: „A hit védelme és a szegények szolgálata.” A cikk szerzője megállapítja: „A máltaiak Gondviselés Házában csodára már képesek, a lehetetlent még próbálják.” S bár az intézményben nem csak a fogyatékkal élők gondozása, fejlesztése tölti ki a szakemberek napjait, minden eredmény ellenére lényegében versenyt futnak az idővel, hogy előteremtsék a működésükhöz szükséges forrásokat, „meg sem fordul a fejükben feladni, előremenekülnek.”

Szintén a Magyar Nemzet (10. o.) Református énekek az ökumené jegyében címmel harangozza be, hogy holnap délután három órakor a budapesti Bakáts téren tanár-diák felvonulással kezdődik meg a református zenei fesztivál, amely három napon át, vasárnapig várja az egyházi zene és az igényes muzsika iránt érdeklődőket, felekezetre való tekintet nélkül. Böszörményi Gergely, a fesztivál életre hívója és fő szervezője a lapnak elmondta: „Az ökumené fontos számunkra, és az a párbeszéd, amely a felekezetek között, illetve a felekezetek és a társadalom között kialakul.” Példaként megemlítette, hogy amikor az építkezés miatt zárva volt a Kálvin téri református templom, első szóra örömmel fogadták zenés áhítatukat a Bakáts téri katolikus templomban, illetve a legendás 500 fős fesztiválkórusban a kezdetektől minden felekezet énekkarai képviseltetik magukat a baptistáktól a katolikusokig.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír