Napi sajtószemle

– 2015. július 2., csütörtök | 9:32

A július 2-i nyomtatott és online sajtó szemléje

A Világgazdaságban (12. o.) Gyükeri Mercédesz Ima című cikkének témája a görög válság, kiemelve, hogy a történteken „már poénkodni sincs kedvünk”, tegnap pedig elérkezett az a nap is, amikor Ferenc pápa imádkozott a görög népért. A cikkíró szerint „Olyan vitát látna Ferenc pápa, ha Athén vagy Brüsszel felé tekintene, amelynek már nem lehetnek nyertesei. Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány már régen elbukta a szabadságharcát, de az Európai Unió is soha be nem gyógyuló sebeket szerzett közben. Lehet még keresni a kiutat, de jó eséllyel tényleg csak a Jóisten tudja, mi lesz a megoldás. Reméljük, meghallja az egyházfő imáját”.

A Székelyhon.ro A Csíksomlyói kegytemplom ünnepe: Sarlós Boldogasszony címmel arról ír, hogy a mai napon van Sarlós Boldogasszony napja, a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe. A kegyhely a pünkösdi búcsúról vált világszerte ismertté, a templom eredeti búcsúünnepe azonban július 2., Sarlós Boldogasszony napja. Régi szokás szerint a magyar nyelvterület egyes részein ezen a napon virággal ékesített széket helyeztek a ház elé: ha erre jön Erzsébethez tartó útján az áldott állapotban lévő Istenanya, meg tudjon pihenni. A kápolnákban, templomokban virágot szenteltek, egyes helyeken kakukkfüvet, fodormentát, amit aztán a beteg párnája alá vagy az elhunyt koporsójába tettek. Az e napon szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják.

A Magyar Hírlap (6. o.) Védenünk kell az üldözött keresztényeket címmel számol be arról, hogy konferenciát tartott szerdán Brüsszelben a keresztényüldözésről az Európai Parlament (EP) néppárti frakciója. Manfred Weber, a frakció bajor vezetője hangsúlyozta: az eltérő felfogású politikai csoportok között nem bizonyult könnyű feladatnak az a néppárti törekvés, hogy az általános értelemben vett vallási türelmetlenség témakörén belül napirenden tartsák kimondottan a keresztényüldözés jelenségét is. Antonio Tajani, az EP olasz alelnöke figyelmeztetett: a szekularizáció a politika és a vallás kettéválasztását jelenti, de semmiképpen nem jelentheti a vallás elválasztását a társadalomtól. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke felhívta a figyelmet: az iszlám világban nem zajlott le a felvilágosodás történelmi folyamata, ami a keresztény Európában megtörtént, és bizonyos mértékű toleranciát hozott a felekezeti elvakultság helyébe. Leszögezte: a Közel-Keleten, Irakban, Iránban keresztény közösségek puszta léte került veszélybe. Hölvényi György, aki a vallások közötti párbeszéd előmozdításának egyik felelőse a néppárti frakción belül, leszögezte: a közel-keleti keresztény kisebbségek elsősorban Európa segítségére számíthatnak. Iraki tapasztalatai alapján elmondta: hatalmas kihívás megszervezni az oktatást a túlzsúfolt menekülttáborokban. „Az Európába menekülésnek az egyik oka az lesz, hogy a gyermekeket nem tudják oktatni. Ebben tehát Európának segítenie kell.”

A Napi Gazdaságban (17. o.) Hanthy Kinga Legyőzetve győz címmel méltatja Mindszenty József Emlékirataim című önéletírását, amelynek teljes kiadása a közelmúltban jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában. A cikkíró állítja: az Emlékirataim a mai olvasónak is nagyon sokat adhat. „Azoknak, akiknek a diktatúra próbálta mosni az agyát, magát a szembesülést a rendszer hazugságaival, valódi természetével. Azoknak pedig, akiknek a legújabb demokráciában próbálták elhitetni, hogy a kommunizmus valamiféle bocsánatos bűn, adhatja a megvilágosodást, a felismerést, és annak kimondását, hogy soha többé. Mindszenty világosan fogalmaz, pontosan ír, volt ideje elég, hogy nagy magányaiban átgondolja a mondatait.”

A Maszol.ro „Istennek nincs más keze, csak a tied meg az enyém” címmel közöl hosszú interjút Niklaus Brantschen jezsuita szerzetessel, aki önmagát száz százalékig keresztény embernek és zen-követőnek tartja. Elmondta: „A zenben úgy fogalmaznak, hogy minden egy, egy minden. Ez a látásmód nemcsak abban segít, hogy jobban megértsem a Szentírást, hanem abban is, hogy jobban megértsem magát az életet, hogy kibírjam az ellentmondásokat… A spiritualitás nagy szó, de nálam a földhöz kapcsolódik, amin állunk, és ahhoz, ahogy állunk rajta. A levegőhöz is kapcsolom, amit belélegzünk, s ahhoz a módhoz, ahogy belélegezzük, felületesen, kapkodón vagy mélyen. A spiritualitásnak ahhoz is köze van, ahogy a dolgokat látjuk magunk körül. Amikor a spiritualitást említem, természetesen nem zárom ki a vallást, de nem a vallásról beszélek. Az én személyes spiritualitásom táptalaja a kereszténység, de szufi, buddhista, irodalmi és filozófiai elemek is vannak benne. Ez a jövő. A vallásban néha túl nagy a tumultus, túl sok a beszéd, a birtokolni akarás. A spiritualitásra azért van szükség, hogy a vallások élőek maradjanak, hogy nyitottak legyünk a világra és egymásra.”

A Magyar Nemzetben (6. o.) Velkei Tamás „Az összetartozástól leszünk különbek” címmel mutatja be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő monori futballcsapatot. A máltaiak négy éve alapították az egyletet, helyi cigány fiatalokból. Az akkori labdarúgóklub játékosai ma már felnőttkorúak, a csapat pedig a professzionalizmus útjára lépve a futsal NB II.-ben játszik. Ma ők a focistapalánták példaképei, ellenfeleik fair, megalkuvás nélküli játékukért tisztelik őket, a csapat fele már nem is roma származású, ez esetben megvalósult a „fordított integráció”. A cikkíró kiemeli: a Máltai SE célja, hogy a szeretetszolgálat szemléletét és céljait, a hit védelmét és a szegények szolgálatát beágyazzák a futsalegyesület életébe. Feladatuknak érzik, hogy sportszerű játékosokat neveljenek, a sport nevelő hatásán keresztül példaképeket állíthassanak mindenki számára.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír