Napi sajtószemle

– 2015. július 4., szombat | 11:44

A július 4-i nyomtatott és online sajtó szemléje.

A Magyar Nemzet (19. o.) Bocsánatot kérek címmel, változatlan formában közli a Gégény István által Várszegi Asztrikkal készített, eredetileg a SzemLélek blogon megjelent interjút, amelyben a püspök főapát először beszél a nemrégiben napvilágot látott pannonhalmi zaklatási ügyről. Elmondta: „Mindannyiunkat megviselt az elmúlt időszak, a kiskorúak veszélyeztetésének tényével való szembesülés, az ennek rendezésével kapcsolatos kihívás és elkötelezettség, ugyanakkor meg kellett magunkat védeni az oktalan támadásoktól, és ez az atya védelmére is vonatkozik. Hibázott, bűnt követett el, de meggyőződésem, hogy nem érdemli meg azt a brutális, embertelen reakcióáradatot, amely különféle csatornákon át a személye felé áradt. A világ szenzációt vár, erre nagyon jól lehet hecckampányt építeni. Ismétlem, ami történt, azt súlyos bűnnek tartom, nem mentegetem az érintettet… mostanra visszatért a béke, a nyugalom, de ez a béke nem ugyanaz, mint azelőtt volt… valami megsérült idebent, a közösségünkben, az egymásba vetett bizalom nem a régi.” A püspök főapát azonban elmondta azt is: „Hihetetlen szolidaritást, szeretetet tapasztalunk a velünk közvetlen kapcsolatban állóktól. Ez annak is köszönhető talán, hogy amint tudomásunkra jutottak a tények, és meggyőződtünk azok valóságtartalmáról, őszintén tájékoztattuk valamennyi munkatársunkat, még a takarítónőket is ideértve, a diákok szüleit, a volt diákokat is. Ez az őszinteség, nyitottság összefogást és megértést eredményezett.” Várszegi Asztrik úgy érzi, hogy „átbillent a szexualitás témája felé a közvélemény figyelme, noha még az érintett diákok is kétségbe vonják, hogy ilyesmi lett volna az elsődleges indíték. Nagyobb jelentősége van a pszichés bántalmazásnak, egyfajta lelki zsarolásnak. Az illető személyiségében volt egy megosztó attitűd. Amellett, ami történt, rengeteg értékes dolgot művelt a zene, a kultúra világában.” A pannonhalmi főapát egyetért azzal, hogy az illető mindeközben felépített egy virtuális világot… „Amit tett, az szerintem bűn. Szembesítettük a tényekkel, eljárás indult ellene… Tettei következményeként elhagyta a rendet, de amikor először felmerült a gyanú, már akkor felmentettem a tanári tevékenység alól. Azóta kérte Ferenc pápától a papi szolgálata alóli felmentését is…. A volt szerzetes bocsánatot kért mindazoktól, akikkel találkozott, vagy levélben kommunikált. A bencés közösség nevében én magam is bocsánatot kérek mindenkitől, akit ez az ügy érintett. Püspökként pedig az a feladatom, és ezt szeretném ezúton is megtenni, hogy bocsánatot kérjek azért, hogy mi, keresztények ilyenek is vagyunk.” Kérdésre válaszolva Várszegi Asztrik a homoszexualitásról is kifejtette véleményét: „… rendtársam, Hume bíboros gondolatait tartom irányadónak: Isten és az ember – de főleg az ember – sokkal nagyobb titok annál, mint hogy a szexualitásra redukáljuk a lényegét. Ebből számomra a személy feltétlen tisztelete következik, még akkor is, ha fenntartásaim vannak a nemi identitásával kapcsolatban. Azt is gondolom ugyanakkor, hogy a homoszexualitás terméketlen állapot, és talán pont az illetőknek okozza a legnagyobb fájdalmat, amint ennek az ellenkezőjét próbálják bizonygatni. Van homoszexualitás, nincs bennem ítélet. Ferenc pápa mondta magáról egy interjúban: Ki vagyok én? Egy bűnös ember. Magam sem mondhatok mást önmagamról.”


Az Újszo.com Nem számít többé törvénysértésnek az istenkáromlás című beszámolója szerint hatályon kívül helyezte az izlandi parlament az északi ország büntetőtörvénykönyvének az istenkáromlást szankcionáló cikkét. Ezt az izlandi Kalózpárt három képviselője még januárban kezdeményezte a Charlie Hebdo című szatirikus francia hetilap elleni, január 7-én végrehajtott, 12 halálos áldozatot követelő terrortámadást követően. Az 1940-ben hozott szabályozás szerint pénzbírsággal vagy három hónapig terjedő szabadságvesztéssel voltak sújthatók mindazok, akik Izlandon egy „törvényesen fennálló vallási közösség dogmáit vagy vallása gyakorlását kigúnyolják vagy sértegetik.” Ilyen büntetésre azonban csupán elvétve került sor. 2012-ben például megtagadta a Heilagan papa (Szent Pápa) nevű sör árusítását a szeszesitalokat árusító állami üzletlánc – Izlandon állami monopólium az alkoholkereskedelem –, arra hivatkozva, hogy istenkáromló az ital neve. A pénzügyminisztérium ugyancsak ezt az álláspontot képviselte, az ombudsman azonban figyelmeztetett: istenkáromlásra hivatkozva nem lehet betiltani a sör eladását.


A Magyar Nemzetben (32. o.) Varga Attila Egy váll íve címmel mutatja be Pinczinger József zenetanárt, aki 1948-ban született Argentínában, magyar apa és spanyol anya gyermekeként, de már évtizedek óta Magyarországon él. Tanított a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban és a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskolában és Szakiskolában is. 2004-ben a kelenföldi Szent Gellért-plébánián néhány barátjával létrehozta az Amor Sanctus együttest. Sok műve született a zsoltárok, a középkori himnuszköltészet vagy éppen egy-egy szentírási jelenet ihletéséből. Elmondta: „Már régóta kizárólag bibliai vagy szent íróktól származó szövegekre írok zenét. Ezek között vannak az ó- és újszövetségi idézetek, zsoltárok, Szent Bernát, Aquinói Szent Tamás, Pázmány Péter költeményei. Sokszor az eredeti latin szövegre épül a dallam, mert szívesen engedek a latin nyelvű szöveg lüktetésének. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálkozom, hogy összekössem a több évszázados egyház kincseit – a gregorián éneket, a szent szövegeket – a mai zenei nyelvezettel.” Pinczinger Józsefnek az első házasságából öt lánya született. Felesége 2010-ben váratlanul meghalt. A zenész-tanár 2013-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, akivel korábban negyvenhárom évig nem látták egymást. 

Bodnár Dániel/Magyar Kurír