Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 5.o.) „A modern kor kihívásaira is választ ad az evangélium címmel részletesebben, a Magyar Nemzet (14. o.) Dél-Amerikában Ferenc pápa, a Népszabadság (8. o.) Ecuadorral indított Ferenc pápa, a Népszava (8. o.) Latin-Amerikában Ferenc pápa címekkel néhány sorban számolnak be arról, hogy megkezdte dél-amerikai apostoli látogatását a Szentatya, magyar idő szerint vasárnap, késő este érkezett meg Ecuador fővárosába, Quitóba.

A Magyar Hírlap idézi Monostori Lászlót, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettesét, aki hétfőn az M1 aktuális tévécsatorna műsorában elmondta: Ferenc pápa úti céljai nem a legjelentősebb, legnagyobb országok Dél-Amerikában, ennek az üzenete tehát az, hogy a szegényekhez, az elesettekhez, a peremterületeken élőkhöz megy, velük vállal szolidaritást.

A Székelyhon.ro (Márton Áron…) hírt ad arról, hogy alig két év leforgása alatt immár hatodik alkalommal kerül sor Isten szolgája Márton Áron püspök nyomdokain való zarándoklatra július 6-8. között. A zarándoklat nyitó szentmiséjét hétfőn reggel tartották a csíksomlyói kegytemplomban. Az ünnepi szertartást Urbán Erik, ferences templomigazgató, a megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynök celebrálta. „Amikor egy szent ember életútjának az állomásait felkeresik, és életének eseményeibe bepillantanak, akkor kívánom, hogy ezáltal ne csak közelebb kerüljenek egy szenthez, egy példaképhez, hanem az ő életpéldáját követve lelkük templomát is építsék” – kérte a zarándokokat Erik testvér. Hozzátette: Márton Áron püspök „a mi szemünkben emberkatedrálissá nőtte ki magát”, így ma is követendő példa lehet számunkra. „Márton Áron püspök atya megtette azt, amit neki meg kellett tennie, szenvedéllyel élte a jelent. Nekünk is a mában kell élnünk, hogy jövőnk legyen! Ez a zarándoklat erősítsen meg abban, hogy mindenki megtalálja a maga hivatását” – fogalmazott az érseki helynök.

A háromnapos zarándokutat Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa szervezte, hozzájuk társult még a csíkszentgyörgyi születésű Kasza László brassói káplán, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének viceposztulátora. Kovács Gergely elmondta: „Nemcsak a csíksomlyói Szűzanya áldásával indulunk háromnapos utunkra, hiszen Áron püspökhöz is nagyon kötődik ez a megszentelt hely. Itt végezte iskoláját, majd püspöki életében is fontos szerepet töltött be Csíksomlyó.”

A Napi Gazdaság (A ramadán sem szent… 7. o.) és a Magyar Hírlap (Robbantásos… 6. o.) beszámolói szerint legalább 44 ember vesztette életét két bombamerényletben, a Nigéria középső részén található Josban. A robbantások célpontjában a mérsékelt muszlimok álltak. Az elkövetők egy zsúfolt mecsetet, valamint egy éttermet támadtak, amely pedig tiszteletben tartja az iszlám előírásait. A detonációk a ramadán szent hónapja alatt kötelező nappali böjt után történtek. Ebben az időszakban általában rengeteg ember tartózkodik a köztereken. A megtámadott mecset egy befolyásos, helyi vallási vezető mozgalmához tartozott, aki rendre a keresztények és a muszlimok békés együttélése mellett tört lándzsát beszédeiben a vallási konfliktusok sújtotta városban. A Napi Gazdaság megjegyzi: Jos speciális helyet foglal el a túlnyomó többségben muszlimok által lakott Észak-Nigéria és a keresztény többségű déli országrész között. A sokak által az ország legkozmopolitábbnak tartott városa két kultúrkör határán fekszik, emiatt gyakori a vérontás a településen.

A Népszabadságban (Szörnyeteg… 6. o.) Rainer Hermann német arabista nyilatkozik, akinek nagy sikerű könyve az Iszlám Államról magyarul is megjelent. A szakértő a XVII. századi Európa legpusztítóbb konfliktusához, a katolikusok és a reformátusok harmincéves háborújához hasonlítja az Iszlám Állam egyik lételemét jelentő szunnita-síita vallásháborút. A Szaddám-rendszert megdöntő 2003-as amerikai-brit invázió is jócskán felkavarta a térségben az indulatokat, de az „első lövés” igazából az 1978-ban kitört iráni forradalom volt, a sah bukása és a Khomeini ajatollah nevével fémjelzett síita klérus hatalomátvétele ugyanis felborította az erőegyensúlyt. Irán felemelkedése, regionális hatalommá válása, szövetsége a szíriai Aszad-rezsimmel és a Hezbollahhal, felszította az ellentéteket. „Könnyen lehet, hogy a Közel-Kelet harmincéves háborúja jóval hosszabb ideig fog tartani. Az biztos, hogy a Nyugat csak korlátozottan tudja segíteni a mérsékelt muzulmánokat. A muzulmán világban civilizációk összecsapása zajlik, a háborút szító teológusokat csakis valamilyen társadalmi nyomás foghatja vissza” – véli Hermann. Hozzátette: valamiféle kiegyezés csak a regionális erőközpontok, azaz Szaúd-Arábia, Törökország és Irán között születhet.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír